1956 - A hatvan évvel ezelőtti sortűz áldozataira emlékeztek Egerben

    Csank István, az '56-os Szövetség egri területi szervezetének vezetőségi tagja a Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnáziumban tartott megemlékezésen úgy fogalmazott: "mi, a negyvenes, ötvenes évek diáksága átadjuk a stafétát a fiatalabb generációknak, hogy ők melengessék tovább szívükben az 1956-os forradalom és szabadságharc lángját".

    "Legyetek mindig hű polgárai megcsonkított hazánknak, és bárhová sodor is titeket a sors, büszkén valljátok meg magyarságotokat, és éljetek ahhoz méltóan és büszkén" - mondta az összegyűlt diákoknak.

    Habis László (Fidesz-KDNP), Eger polgármestere felidézte: első emlékei közé tartozik, amikor tankok dübörögtek a Jankovics Dezső utcában, és a mai napig emlékszik a félelmetes fegyverropogásra. Hozzátette: pontosan emlékszik arra a pillanatra is, amikor édesapját elvitték az ávósok. Habis László hangsúlyozta, hogy nagy felelőség hárul generációjára, mert meg kell ismertetniük 1956 hőstetteivel a fiatalokat, hogy ők is továbbadják a szellemiségét. A megemlékező programot koszorúzás zárta a sortűz áldozatainak emlékhelyénél, az '56-osok Emlékparkjában.

    A vérbe fojtott tüntetést az emberi jogok napja alkalmából tartott sztrájk keretében rendezték 1956. december 12-én Egerben. A 48 órás munkabeszüntetést eredetileg a Budapesti Munkástanácsok kezdeményezte, az akcióhoz pedig csatlakozott Eger lakosságának többsége is.

    A sztrájk második napján a Széchenyi utcában két-háromszáz békés tüntető vonult fel, amikor az egri, illetve az időközben a megyeszékhelyre vezényelt füzesabonyi karhatalmista alakulat tagjai géppisztollyal a tömegbe lőttek.

    A sortűz áldozatainak pontos száma nem ismert, különböző források szerint 9-16 ember halt meg Eger utcáin vagy a kórházban, a sebesültek száma pedig 22 és 30 között volt.