A Kreml bármilyen formában kész a Putyin-Trump csúcstalálkozóra

    "A protokoll kérdése ebben az esetben másodlagos, mert a két elnök közötti első személyes eszmecsere lehetőségéről van szó" - mondta Peszkov.

    Hozzátette, hogy Putyin és Trump mindenképpen ugyanabban az időben, ugyanabban a városban és ugyanazon a rendezvényen lesz jelen, ezért valamilyen módon alkalom adódik majd a találkozójukra.

    "Úgy gondolom, hogy az orosz fél kész lesz a találkozónak arra a formájára, amely megfelel az amerikaiaknak és fordítva" - mondta Peszkov.

    Putyin és Trump személyes találkozójára a G20-ak július 7-8-án tartandó hamburgi csúcstalálkozóján nyílhat majd lehetőség.

    Peszkov az AP egy hétfőn megjelent jelentésére reagált, amely szerint a washingtoni vezetés megosztott abban a tekintetben, hogy milyen formában kellene megejteni a Trump-korszak első orosz-amerikai csúcstalálkozóját.

    Az amerikai hírügynökség úgy értesült, hogy amíg maga Trump teljes értékű, sajtóértekezlettel kísért eszmecserét szeretne, amely során meg tudná vitatni Putyinnal a nemzetközi politika és a kétoldalú viszony kérdéseit, addig egyes tanácsadói szerint óvatosabb magatartást kellene tanúsítania Moszkvával szemben. Főleg miután azzal gyanúsították meg, hogy az elnökválasztási kampány során összejátszott Oroszországgal, és hogy az ügyben mind az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI), mind a kongresszus vizsgálatot indított.

    A visszafogott nyitány hívei szerint az amerikai elnöknek csak egy rövid és hivatalos randevún kellene találkoznia orosz hivatali partnerével, esetleg a két delegációnak a két vezető távollétében kellene tárgyalnia a hadászati stabilitás kérdéseiről.

    Az AP emlékeztetett, hogy a legutóbbi amerikai-orosz csúcson, amely 2015-ben zajlott le Putyin és az előző amerikai elnök, Barack Obama között, megállapodások születtek Szíria ügyében. A Fehér Ház pénteken nem zárta ki, de nem is erősítette meg a két elnök hamburgi különtalálkozójának lehetőségét.

    A Kommerszant című orosz gazdasági napilap hétfői számában arról írt, hogy miután a szenátus új szankciókat tartalmazó törvénytervezetet fogadott el Oroszországgal szemben, a felek visszafogták a csúcs előkészületi munkálatait, és az elnökök találkozójának perspektívája bizonytalanabbá vált. A kongresszusban emellett javaslatok hangzottak el a közepes hatótávolságú nukleáris erők európai korlátozásáról 1987-ben kötött INF-szerződésből való kilépésről is.

    Az újság szerint a növekvő nyomás akadályoz minden lehetőséget a kapcsolatok normalizálására, Moszkvát pedig kemény válaszra ösztönözheti. Mindezért mind az orosz, mind az amerikai fővárosban visszatartják a lehetséges hamburgi csúccsal kapcsolatos értesüléseket. A találkozót a lap által megszólaltatott amerikai szakértő véleménye szerint zárt ajtók mögött fogják tartani.