A szerb elnök komolytalannak nevezte a Koszovó felosztására vonatkozó elképzeléseket
Belgrád, 2018. február 20., kedd (MTI) - Komolytalannak nevezte a Koszovó felosztására vonatkozó elképzeléseket Aleksandar Vucic szerb elnök, egyben közölte: április végén hozza nyilvánosságra a terület státusára vonatkozó saját elképzeléseit.
Vucic a belgrádi Happy televízió hétfői késő esti műsorában
beszélt Szerbia és Koszovó kapcsolatáról. Kiemelte, hogy "a
komolytalan elképzelésekkel" - mint amilyen az utóbbi néhány hétben
újra felmerült területfelosztás - nem foglalkozik, és már több
javaslatot is "cafatokra tépett", hiszen Szerbiának komoly célok
felé kell haladnia. Hozzátette azt is, hogy nemcsak a felosztásra
vonatkozó javaslatok érkeztek hozzá, hanem olyan elképzelések is,
amelyek szerint Belgrádnak el kell ismernie Koszovó függetlenségét,
de ezekkel sem kívánt foglalkozni.
A szerb elnök kiemelte: semmi olyanban nem kíván részt venni,
ami háborúhoz vezethet, de semmiképpen sem azt fogja javasolni
áprilisban, hogy a szerbek adjanak át minden területet a koszovói
albánoknak.
A szerbek által kultúrájuk és vallásuk bölcsőjének tekintett, de
túlnyomó többségében albánok lakta Koszovó 2008-ban kiáltotta ki
függetlenségét Szerbiától, ám ezt Belgrád azóta sem hajlandó
elismerni. Az utóbbi néhány hónapban Ivica Dacic külügyminiszter és
Aleksandar Vulin védelmi miniszter többször is felvetette, úgy
lehetne megoldani Koszovó státusának kérdését, hogy a területet
felosztanák a szerbek és az albánok között, a többségében szerbek
lakta északi rész Szerbiához kerülne, míg az albánok lakta rész
maradna a független Koszovó, illetve akár Albániához is
csatlakozhatna.
A szerb elnök tavaly nyáron kezdeményezett nemzeti konzultációt
Koszovó helyzetéről, azóta több szakmai fórumot is tartottak a
kérdésről.
Szerbia és Koszovó 2013-ban Brüsszelben kötötte meg a
kapcsolatuk rendezéséről szóló megállapodást, ám az abban foglaltak
közül eddig csak nagyon kevés valósult meg, az Európai Unió viszont
a viszony normalizálásához köti a két ország európai integrációjának
folytatását. Az Európai Bizottság legfrissebb bővítési jelentése
szerint Szerbia 2025-re válhatna az EU teljes jogú tagjává, ám
előtte mindenképpen rendeznie kell kapcsolatát Koszovóval. Noha
Brüsszel soha nem mondta ki nyíltan, hogy a kapcsolat rendezése a
függetlenség elismerését jelentené, egyes elképzelések szerint ez
lehet az utolsó feltétel a csatlakozás előtt. Mindezek előtt azonban
az Európai Unión belül is konszenzusra kell jutni, ugyanis a 28
tagállam közül öt, amely maga is jelentős, autonómiára törekvő
kisebbséggel rendelkezik - Románia, Szlovákia, Spanyolország,
Görögország, Ciprus - sem ismerte el eddig önálló államként Koszovót.