Amerikai elnökválasztás - Clinton a középosztály segítését, Trump a munkahelyek "hazahozatalát" ígérte
Washington, 2016. szeptember 27., kedd (MTI) - A demokrata párti Hillary Clinton infrastrukturális beruházásokat és minimálbér-emelést, valamint a középosztály segítését ígérte hétfőn este a két nagy amerikai párt elnökjelöltjeinek első televíziós vitájában.
Már a vita első perceiben éles vitába bocsátkozott egymással
Clinton és a republikánus párti Donald Trump. Az első nagy témakör
az volt: hogyan lehet fellendíteni az amerikai gazdaságot.
Trump Clinton elképzeléseire azzal válaszolt, hogy ő a külföldre
telepedett vállalkozások hazahozatalát valósítaná meg, s ezzel
sok-sok új munkahelyet teremtene. Ismét Kínát okolta az amerikai
munkahelyek elvesztéséért. Emellett ostorozta az észak-amerikai
szabadkereskedelmi egyezményt (NAFTA), amelyet még Hillary Clinton
férje, Bill Clinton írt alá elnökként. Amikor a demokrata jelölt azt
válaszolta, hogy férje elnöksége fellendítette az amerikai
gazdaságot, Trump közbeszólt: az elmúlt években Hillary Clinton
miért nem arról beszélt, hogy a NAFTA milyen károkat okozott az
országnak. Trump többször félbeszakította Clintont, aki válasz
helyett az újságírókat kérte fel Trump állításainak ellenőrzésére.
Trump ezután az adóbevallása nyilvánosságra hozatalát ígérte.
Hillary Clinton szerint ugyanis dokumentumok bizonyítják, hogy Trump
kibújt az adófizetés alól, amikor kaszinói voltak Atlantic Cityben,
s nem áldozott a közügyekre vagy jótékonyságra egyetlen centet sem.
A műsorvezető kérdésére, hogy mikor hozza nyilvánosságra az
adóbevallását, Trump úgy válaszolt: amint az adóhatóság befejezte a
munkát. Trump megjegyezte: ügyvédei tanácsai ellenére is közzéteszi
adóbevallását. Clinton szerint ez soha nem fog megtörténni.
Hillary Clinton kijelentette: vállalja a felelősséget, de nem
kér bocsánatot az email-botrányért, amelyet külügyminiszterként
saját magánszerverének hivatalos célú használatával okozott. Hibát
követett el, és ma már bizonyára másként cselekedne - tette hozzá.
Trump szerint viszont Clinton szándékosan vett igénybe
magánszervert, és szándékosan töröltette elektronikus leveleit. A
republikánus párti elnökjelölt szerint ez alkotmányellenes volt.
Clinton a második nagy témában, amikor a faji kérdésekben, a
fekete közösségek helyzete ügyében és a közbiztonság kérdéseiben
fejtették ki álláspontjukat, azt mondta: helyre kell állítani a
bizalmat a fekete közösségek és a rendfenntartó erők között.
"Rendszerszintű faji megkülönböztetés van" - állította.
Rehabilitációs programokat javasolt a börtönviselt
afroamerikaiaknak, és a fegyverviselés szigorítását szorgalmazta.
Trump szerint azonban "Hillary Clinton képtelen kimondani két
szót: törvény és rend". A republikánus elnökjelölt szerint rendre
van szükség. Úgy vélte, nem véletlen, hogy a legnagyobb
rendőrszervezet őt biztosította támogatásáról. Szerinte a
nagyvárosok belső részein az afroamerikaiak és a spanyolajkúak
"pokolban élnek". Egyes városokban, például Chicagóban, olyan rossz
a közbiztonság, hogy "az ember az utcán sétál és agyonlövik". A
fekete amerikaiak közösségeit a politikai elit magára hagyta -
jelentette ki. Clinton nem értett egyet azzal, hogy vetélytársa
ilyen negatív képet fest a közállapotokról.
Az elnökjelölteknek feltett, nemzetbiztonsággal kapcsolatos
kérdésben a demokrata párti elnökjelölt az Egyesült Államokat érő
kibertámadások elleni határozott fellépést ígért. Ezzel
összefüggésben ismét Oroszországot vádolta az amerikai állami és
magánkézben lévő számítógépes rendszerek elleni támadásokért. Trump
szerint viszont egyelőre senki sem bizonyította, hogy valóban
Oroszország állt volna a Demokrata Párt számítógépes rendszerének
feltörése mögött.
Trump szerint Barack Obama jelenlegi elnök és Hillary Clinton
még külügyminiszterként teremtett lehetőséget az Iszlám Állam
dzsihadista terrorszervezet felemelkedésére azzal, hogy hatalmi
vákuumot teremtett Irakban. Clinton arra emlékeztetett, hogy Irakot
a republikánus párti George W. Bush elnöksége idején rohanták le, és
a (később idő előttinek bizonyult) csapatkivonásról is Bush elnök
döntött. Clinton szerint fokozni kell az amerikai légicsapásokat az
Iszlám Állam állásai ellen, és a terrorszervezet vezetőit kell
likvidálni. Trump szerint ha "elvették volna" Iraktól az olajat,
akkor az Iszlám Államot meg lehetett volna fosztani pénzügyi
forrásától.
Hillary Clinton kijelentette, hogy szorosabb együttműködésre van
szükség a szövetségesekkel a terrorizmus elleni küzdelemben. Azt
ígérte, ha elnökké választják, tiszteletben tartja majd az Egyesült
Államok kétoldalú szerződéseit szövetségeseivel, például Japánnal. A
hírszerzés erősítésére, a muszlim közösségekkel történő erőteljesebb
együttműködésre, a NATO szerepének erősítésére összpontosítana. Az
iráni atomalku tető alá hozása szerinte azt mutatja, hogy
külügyminiszterként "erős" politikus volt.
Clinton - amint ez várható volt - felidézte, hogy Trump korábban
azt állította: Obama elnök nem az Egyesült Államokban született.
"Politikai tevékenységét kezdetben arra a rasszista állításra
alapozta, hogy első fekete elnökünk nem amerikai állampolgár. Erre
nem volt semmilyen bizonyítéka, mégis kitartott mellette éveken át"
- mondta.
Trump az utóbbi időben már azt hangoztatta, hogy Obama amerikai.
Trump szerint Hillary Clintonban nincs elég "életerő" ahhoz,
hogy elnök legyen. Azt mondta még: bár demokrata párti
vetélytársának van tapasztalata, ez "rossz tapasztalat", mert
sorozatban hozott rossz döntéseket. Hillary Clinton a maga részéről
külügyminiszterként tett utazásait, tárgyalásait, megállapodásait
említette mint bizonyítékot tapasztalataira és arra, hogy megvan
benne az életerő. Trump a vitavezető többszöri kérdésére végül
hajlandó volt kimondani, hogy ha Clinton nyeri az elnökválasztást,
kész teljes mértékben támogatni őt.