Az Ab pontosította a közszereplő fogalmát a Hajdú kontra Puzsér üggyel kapcsolatban
Budapest, 2018. április 25., szerda (MTI) - Pontosította a közszereplői minőség megállapításának szempontrendszerét két médiaszereplő nyilvánosság előtt zajló vitájában az Alkotmánybíróság (Ab) kedden közzétett határozatában.
A véleménynyilvánítási szabadság elsősorban a közhatalom
bírálatával kapcsolatos véleményeket védi, a közéleti kérdések köre
azonban tágabb a politikai közléseknél. A megváltozott társadalmi
viszonyok, különösen a telekommunikáció terjedése nyomán a
közszereplői kör bővülése figyelhető meg, így olyanok is közéleti
viták alakítójává válhatnak, akik korábban nem tartoztak a
közszereplő fogalmába - áll az Ab közleményében.
A testület indoklásában arra mutatott rá: a közszereplői minőség
megállapítása mindig egyedi mérlegelés kérdése. Jellemzően nem az a
meghatározó, hogy az érintettnek mi a státusza, hanem, hogy a
közügyeket érintő nyilvános vitában önkéntes elhatározása folytán
vált-e a közélet alakítójává.
Az Ab-hez benyújtott alkotmányjogi panasz indítványozója, az
alapügy felperese - Hajdú Péter televíziós műsorvezető - széles
körben ismert, az általa készített, jelentős nézettségű műsorok
közéleti kérdésekkel is foglalkoznak. Az indítványozó azért indított
peres eljárást a szintén országosan ismert alperes - Puzsér Róbert
televíziós újságíró - ellen, mert egy közösségi portálon a felperes
által készített műsorokkal kapcsolatban azt írta: a felperes
"pszichopata", "zavaros körülmények között" jutott köztévés
szerződésekhez, valamint a közéleti tevékenységét érintő kritikák
miatt általa indított több peres eljárás "egy médiapszichopata jogi
terrorja".
A keresetet egyaránt elutasító elsőfokú és másodfokú bíróság
egyetértett abban, hogy két közszereplő jogvitájáról van szó, a
sérelmezett közlések véleménynyilvánításnak minősülnek, és nem
alapoznak meg személyiségi jogsértést, különös tekintettel arra,
hogy a véleménynyilvánítás körében a közszereplők tűrési
kötelezettsége tágabb.
Az indítványozó a bírósági döntéseket támadva fordult az Ab-hez,
alkotmányjogi panaszában kifejtve: a bíróságok tévesen minősítették
őt olyan közszereplőnek, akinek fokozottabb a tűrési kötelezettsége,
hiszen nem politikus, nem gyakorol közhatalmat.
Az Ab az alkotmányjogi panaszt elutasító határozatában
rámutatott: a véleménynyilvánítás szabadsága kiemelten védett
alkotmányos érték; történelmi tapasztalat, hogy a korlátozása káros
társadalmi következményekkel jár.
Az Ab szerint ahhoz, hogy eldönthető legyen, meddig terjed egy
közéleti vitában az érintett tűrési kötelezettsége, a konkrét
körülmények gondos mérlegelése mellett szükséges több alkotmányos
szempont vizsgálata is. Ezek: a véleményt kifejező nyilvános közlés
közérdekű vitában kifejtett álláspontot tükröz-e, közszereplést
érint-e, a közlés tényállítást vagy értékítéletet foglal-e magában,
valamint a nyilvános közlés sérti-e az érintett személy emberi
méltóságát vagy jó hírnevét.
Az Ab egyhangú határozata szerint a támadott bírói döntések az
alkotmányossági szempontokat kifejezésre juttatták, ezért az
alkotmányjogi panaszt elutasította.
A határozat teljes szövege elérhető az Alkotmánybíróság
honlapján (alkotmanybirosag.hu).