Balog: az egyházi kultúra az egyetemes és a magyar kultúra szerves része
Budapest, 2016. december 12., hétfő (MTI) - Az egyházak világában létrejött kulturális és tudományos teljesítmény, érték nem valamilyen vallási közösség belügye, magántulajdona, hanem az egyetemes és a magyar kultúra szerves része, minden erre kíváncsi magyar gazdagsága - mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere hétfőn Budapesten, a Fraknói Vilmos-díjak átadásán.
A miniszter kiemelte: az egyházi tudományok sajátossága, hogy
összetartozik bennük az ismeret és a szeretet. Lehet úgy is kutatni,
hogy az ember távol tartja magát kutatása tárgyától, a bibliai
keresztény hagyomány szerint azonban igazán csak azt ismerheti meg
az ember, amit szeret. Van olyan tudás, ami "csak ilyen mély
elkötelezettségből nyílik meg az ember előtt" - mutatott rá Balog
Zoltán.
Szólt arról is, hogy a Fraknói-díjjal azokat ismeri el a
kormány, akik saját egyházuk értékeit kutatják, gyűjtik, értelmezik
és mutatják meg. A megmutatás pedig két dolgot jelent: egyrészt meg
kell mutatni a saját közösségnek, hogy milyen gazdag, hiszen ezt
sokszor még a hívek sem tudják, másrészt azoknak, akiknek nincs
közük az egyházhoz.
A Fraknói-díjat idén Szabó Irén, a Sárospataki Római Katolikus
Egyházi Gyűjtemény vezetője, Tusor Péter, a Pázmány Péter Katolikus
Egyetem (PPKE) docense és Pálos Frigyes katolikus pap, a Váci
Székesegyházi Kincstár és Egyházmegyei Gyűjtemény igazgatója vehette
át.
Szabó Irén egyházi és kulturális szakterületen végzett
kiemelkedő és áldozatos tevékenysége elismeréseként vehette át a
díjat. A laudáció szerint a katolikus kultúra kutatásának sokféle
területén dolgozik, kiállítások, koncertek, konferenciák, tudományos
és ismeretterjesztő előadások szervezése mellett önálló sorozatot
(Folia Collecta) ad ki. Húsz éve munkatársa a Sárospataki Római
Katolikus Egyházi Gyűjteménynek, 1996 óta tagja, 2000 óta elnöke a
sárospataki Árpád-házi Szent Erzsébet Társaságnak.
Tusor Péter egyháztörténelmi jelentőségű katatásaiért és
publikációiért vehette át az elismerést. Kutatási területe
Magyarország és a Szentszék kapcsolatainak története a 15. és 20.
század között. Fraknói Vilmos munkáját folytatva 2004-től szerkeszti
a Collectanea Vaticana Hungariae könyvsorozatot, amelynek kötetei a
vatikáni magyar történeti kutatások eredményeit publikálják magyar
és idegen nyelveken. A PPKE oktatójaként aktívan részt vesz a
tudományos utánpótlás nevelésében - hangzott el a méltatásban.
Pálos Frigyes az egyházi műemlékvédelem területén kifejtett
szervező és értékmentő munkája elismeréseként kapta meg a
Fraknói-díjat. Pálos Frigyest 1947-ben szentelték pappá, első
állomáshelye Pestújhely volt. A pártállam 1949-ben hosszú
évtizedekre felfüggesztette hitoktatási engedélyét. Tevékenyen részt
vett a váci egyházmegye templomainak helyreállításában. A Váci
Székesegyházi Kincstár és Egyházmegyei Gyűjtemény vezetője 1994 óta.
Az egyházi tudományosságot művészettörténeti és egyháztörténeti
munkásságával egyaránt gyarapította.
Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi,
nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára
az ünnepség végén mondott beszédében kiemelte: volt idő, amikor
fizikai helytállásra is szükség volt ahhoz, hogy az egyházak
elviseljék a hatalom által rájuk mért megpróbáltatásokat. Ma inkább
szellemi küzdelemre van szükség, a díjazottak pedig ebben a
küzdelemben vesznek részt, és ezért illeti köszönet őket.
Az államtitkár hozzátette: ma már a kormány nem tiltja az
egyházak tevékenységét, és nem is írja elő nekik, hogy mit tegyenek.
Azt azonban megteheti és meg is teszi, hogy segíti az egyházak
munkáját, partnerükké válik küzdelmeikben.
A Fraknói Vilmos-díjat 2000-ben adták át először, az elismerést
egy évben legfeljebb három ember kaphatja meg.
Fraknói Vilmos (1843-1924) egyháztörténész 1879-től a Magyar
Tudományos Akadémia főtitkára, majd 1889-től 1892-ig másodelnöke
volt. A középkori, főleg a XV. és részben XVII. századi magyar
történelem több, elsősorban egyház- és diplomáciatörténeti témáját
dolgozta fel. 1878-ban nagyváradi kanonok, 1879-ben szekszárdi
címzetes apát, 1892-ben arbei címzetes püspök lett.
(FOTÓ)