Balog: saját értékeink megtartása közeledési lehetőség is a másikhoz
Budapest, 2018. április 24., kedd (MTI) - Saját értékeink megtartása és megismerése egyben közeledési lehetőség is a másikhoz - mondta az emberi erőforrások minisztere, aki az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbijával beszélgetett a vallási toleranciáról kedd este Budapesten, a Hold utcai református templomban.
Balog Zoltán szerint egy mélyen hívő zsidó közelebb van egy
mélyen hívő keresztényhez, mint két olyan ember, akinek nem fontos a
hite.
Köves Slomó kiemelte, hogy az egyedül az értéksemlegességet
elfogadó világ kezd meginogni, és e felfogással szemben a zsidóság
és a kereszténység egyaránt vallja az abszolút értékek létezését.
A vezető rabbi rámutatott: a nyugati világ az
értéksemlegességből vezeti le morális alapjait, és azt mondja, hogy
mindenki erkölcstelen, aki nem értéksemleges, és az abszolút értékek
vallása végső soron világégéshez vezet.
Ez a felfogás azonban "befuccsolt", hiszen nem vált valóra az
ígérete, amely szerint az értéksemleges közeg képes megszüntetni az
erőszakot és elhozni a jólétet mindenki számára.
Köves Slomó hozzátette: az iszlám erőszakos térnyerése az
"értéksemleges világ görbe tükre". Hiába az értéksemlegesség, ha azt
valaki nem fogadja el, "az egész rendszer bukik".
Kitért arra is: a párbeszéd az iszlámmal alapvetően az iszlámon
múlik. "Nem tudjuk mi meghatározni, hogy az iszlám hogyan definiálja
önmagát". Lehet azt mondani, hogy van az iszlámnak kevésbé radikális
felfogása is, de mivel ma nem ez jelenik meg a világban, ezért ez a
meghatározás hiteltelen - fogalmazott.
Balog Zoltán a vallási párbeszédről szólva felidézte: a
keresztény egyházak - különösen Európában - több mint egy évezreden
keresztül feladatuknak gondolták meggyőzni a zsidókat arról, hogy ne
várják tovább a messiást, hiszen az már eljött. Ebből "szörnyű
dolgok következtek", így végül a keresztények lemondanak a zsidó
misszióról, de úgy tűnik, ezzel együtt letettek mindenfajta
misszióról. Európában privatizálták a vallást, és ezzel együtt jár,
hogy eltűntek az egészséges hitviták is, az emberek nem akarják
"meghívni a másikat" valamire, ami nekik fontos.
Köves Slomó erre reagálva beszélt arról, hogy a zsidóság
alapvetően nem térítő vallás. Ugyanakkor felvetette, hogy míg a
vallás az ember létezésétől 150-200 évvel ezelőttig valamiféle
kárpótlás volt cserébe mindazért, amit az ember hiányolt, a jóléti
társadalomban nehéz missziót folytatni.
Könnyebb olyan helyen - mint például Szíriában - erőszakkal vagy
akár békésen missziót folytatni, ahol az élet elvesztése "permanens"
kérdés, mint ott, ahol adott az élet és a jólét.