Balog Zoltán: nem kerülhet le a napirendről az európai romák ügye
Berlin, 2016. szeptember 28., szerda (MTI) - Nem kerülhet le a napirendről az európai romák ügye - mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere kedden Berlinben azon az ünnepségen, amelyet a német roma polgárjogi mozgalom elindítója, Romani Rose, a Német Szintik és Romák Központi Tanácsának elnöke 70. születésnapja alkalmából rendeztek.
Az ünnepség után a miniszter a magyar közmédiának adott
nyilatkozatában kiemelte: születésnapi köszöntőjében rámutatott,
hogy "az a válság, amelybe Európa került, részben a migráció által,
elfelejteti velünk azokat a fontos feladatokat, amelyeket Európának
kell megoldani", de nem szabad engedni, hogy lekerüljön a
napirendről, "az európai szegények, az európai hátrányos helyzetűek
és az európai romák ügye".
Balog Zoltán - aki Angela Merkel német kancellár után
köszöntötte az ünnepeltet - megtisztelőnek nevezte, hogy Romani Rose
külföldi barátai közül egyedül őt hívta meg az ünnepségre.
Felidézte, hogy Romani Rose nagyra értékeli a magyar roma
közösség kulturális teljesítményét, a német szintik és romák vezető
szervezetének elnöke szerint ma Európában "a magyarországi roma
közösségnek van a legnagyobb kulturális kifejezőereje".
Romani Rose születésnapi ünnepségén - amely egyben a polgárjogi
mozgalom elindítása 45. évfordulójának ünnepe is volt - fellépett
Snétberger Ferenc Kossuth-díjas magyar gitárművész, zeneszerző, és a
Roma és Szinti Filharmonikus Zenekar, amelynek ugyancsak vannak
magyar tagjai. "Megmutattuk, hogy itt is jelen vagyunk" - mondta
Balog Zoltán.
A miniszter elmondta: Rita Süssmuth, a német szövetségi
parlament (Bundestag) korábbi elnöke köszöntőjében arról beszélt,
hogy csak akkor lehet megértés és igazi párbeszéd, ha a németek
hajlandóak jobban odafigyelni a visegrádi négyekre (Csehország,
Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) és a többi közép- és
kelet-európai országra, és hajlandóak megérteni sorsukat,
történelmüket.
"Úgy látom, egyre többen érzik Németországban, hogy rossz
vonalon indultak el, és ez nem vezet jó eredményre" - mondta Balog
Zoltán.
Ha a térség kultúráját és történelmi tapasztalatait nem értik
meg "a németek, a nyugat-európaiak és Brüsszel, akkor nem fogunk
tudni közösen előrejutni", pedig közös érdek, hogy egy erős
tagországokból álló erős Európa alakuljon ki - tette hozzá.
Angela Merkel kancellár köszöntőjében egyebek között arról
beszélt, hogy a szintik és romák története, művészete és kultúrája
az európai történelem, művészet és kultúra elszakíthatatlan része,
és a szintik és romák az európai társadalmak, köztük a német
társadalom állandó, szilárd részét alkotják, így Romani Rose a német
szinti és roma közösség jogaiért harcolva mindig Németországért is
küzdött.
Aláhúzta, hogy kormánya üdvözli az Európa Tanács, a Nyílt
Társadalom Alapítványok hálózata és az Európai Roma Intézetért
Szövetség (Alliance for European Roma Institute) közös
kezdeményezését, hogy európai szinti és roma művészeti és kulturális
intézetet hozzanak létre Berlinben.
A kancellár rémisztőnek nevezte, hogy Németországban ismét
terjed a cigányellenesség, az antiszemitizmus és a jobboldali
szélsőségesség. Hangoztatta, hogy ez nemcsak azokat érinti, akiket a
gyűlölet sújt, hanem mindenkit. Idézve Romani Rosénak a
nemzetiszocializmus idején meggyilkolt európai szintik és romák
berlini emlékművének 2012-ben tartott avatóünnepségén elmondott
beszédét, Merkel kiemelte: Németországban és Európában a szintiket
és romákat "új és egyre erőszakosabb rasszizmus" sújtja, amely a
felszínen ugyan a kisebbséget fenyegeti, "valójában viszont a
demokrácia és a demokratikus értékek ellen irányul".
Romani Rose a 1970-es évek óta küzd a romák és szintik
kirekesztése, megbélyegzése ellen, és a holokauszt alatt
elszenvedett sérelmeik elismertetéséért. 1980-ban például társaival
az egykori dachaui koncentrációs tábornál éhségsztrájkkal követelte,
hogy ismerjék el népirtásként a szintik és romák üldöztetését a náci
rezsim idején. Munkásságának nagy eredményei közé tartozik, hogy a
németországi szintik és romák, mint nemzeti kisebbség az Európa
Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményének védelme alá kerültek.
Fontos szerepe volt a 2011-es magyar soros uniós elnökség idején
elfogadott európai roma integrációs keretstratégia ügyének
előmozdításában is.