Benyújtotta a török kormánypárt az elnöki rendszerről szóló alkotmánymódosítást
Ankara, 2016. december 10., szombat (MTI) - Benyújtotta a török parlamentnek a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) szombaton az elnöki rendszerről szóló alkotmánymódosító javaslatot, amely kiszélesítené Recep Tayyip Erdogan államfő jogköreit.
A tervezet szövegét korábban a legkisebb ellenzéki tömörülés, a
nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) is jóváhagyta.
Binali Yildirim kormányfő szombaton úgy fogalmazott, hogy
lépésével az MHP elnöke, Devlet Bahceli a hazaszeretet mintapéldáját
mutatta fel. Az AKP-nek és az MHP-nek együttesen 357 képviselője van
a törvényhozásban. A szükséges kétharmad hiányában ugyan nem
változtathatnak közvetlenül az alaptörvényen, de a későbbiekben
népszavazásra bocsáthatják az elnöki rendszer kérdését.
Nurettin Canikli miniszterelnök-helyettes pénteken azt mondta: a
referendumra 2017 márciusa és májusa között kerülhet sor. Erdogan
egy szombati beszédében új korszak kezdetének nevezte az elnöki
rendszer várható bevezetését.
A 21 pontból álló javaslat értelmében a mindenkori államfő lenne
a végrehajtó hatalom feje. A miniszterelnök intézménye, amely
1923-ban a Török Köztársaság megalakulásával jött létre, megszűnne.
A tervezet alapján a köztársasági elnök kapcsolatban állhatna
politikai párttal, az ezt tiltó jogszabályt pedig eltávolítanák a
jelenlegi alkotmányból. Az államfői tisztségre jelöléshez legalább
100 ezer választó szavazatára lenne szükség.
A tervezetben szerepel, hogy a köztársasági elnök önmaga
törvényerejű rendeletet bocsáthatna ki, valamint feloszlathatná a
parlamentet, de akkor saját feladata is véget érne. Az államfő ellen
büntetőeljárást kezdeményezhetne a törvényhozás. A köztársasági
elnök jelölné ki a minisztereket és a főtisztviselőket.
A szövegben az is olvasható, hogy 2019-től az 550 fős parlament
600 fősre bővülne, továbbá bizonyos esetekben pótképviselő
érkezhetne ugyanabból a pártból elődje helyére. A választhatóság
alsó korhatárát 18 éves életkorra szállítanák le.
Az alkotmánymódosítás következtében a bírák és ügyészek legfőbb
tanácsa (HSYK) vezetőinek az egyik felét az államfő, másik felét a
törvényhozás választaná ki. Megszüntetnék a hadbíróságot, így az
alkotmánybíróság tagjainak száma 15-re csökkenne. A nemzetbiztonsági
tanácsnak (MGK) nem lenne tagja az országos csendőrfőkapitány és a
katonai közigazgatás lehetősége kikerülne az alkotmányból. A
szükségállapotot az államfő rendelné el, illetve annak intézkedéseit
is ő hozná a törvényhozás jóváhagyásával.
Az alaptörvény megváltoztatása nyomán a helyi önkormányzati
választások 2019 márciusában, a parlamenti, továbbá a
köztársaságielnök-választások 2019 novemberében lennének.
Erdogan szerint az alkotmánymódosítás erősebbé és stabilabbá
tenné Törökországot, az ellenzék többsége viszonyt úgy véli, hogy
túl nagy hatalom összpontosulna a török vezető kezében.