Brit-francia csúcs - A katonai együttműködés bővítéséről és a közös határellenőrzés erősítéséről állapodott meg London és Párizs

    Theresa May brit miniszterelnök csütörtök délután fogadta Macront a legtekintélyesebb brit katonai akadémián, az angliai Sandhurstben. A helyszín azt volt hivatva jelezni, hogy a csúcsértekezlet - amely Macron első hivatalos látogatása volt Nagy-Britanniában elnökké választása óta - erőteljesen a kétoldalú katonai együttműködésre összpontosított.

    Az estébe nyúló megbeszélések utáni közös sajtóértekezleten May bejelentette: a brit királyi légierő (RAF) három Chinook helikopterrel járul hozzá az afrikai iszlamista szélsőséges csoportok elleni francia katonai műveletekhez, Franciaország pedig egy harccsoporttal egészíti ki jövőre a brit vezetésű észtországi NATO-kontingenst.

    Theresa May közölte: a fejlesztés alatt álló brit-francia egyesített expedíciós haderő 2020-ig tízezer katona gyors és hatékony mozgósítására lesz képes bármilyen fenyegetés esetén.

    A brit kormányfő szerint Nagy-Britannia és Franciaország "vállvetve száll szembe Oroszország kelet-európai agressziójával", és Párizs ennek jegyében vállalta a részvételt a brit vezetésű észtországi NATO-kontingensben 2019-től.

    Emmanuel Macron a csütörtök esti sajtóértekezleten közölte: a csúcstalálkozón Amber Rudd brit és Gérard Collomb francia belügyminiszter aláírta a Sandhursti Megállapodást, amelynek célja a franciaországi Calais kikötőváros környékére érkező és Nagy-Britanniába átkelni próbáló migránsok helyzetének gyorsabb rendezése.

    A francia elnök kijelentette: a megállapodás kiemelt célja a felnőtt kísérő nélküli gyermekek helyzetének elbírálására fordított idő jelentős csökkentése. Macron szerint ez jelenleg átlagosan hat hónap, de Párizs és London szeretné, ha ez az időtartam 25 napra rövidülne.

    A Sandhursti Megállapodás a 15 éve érvényben lévő Le Touquet-megállapodás kiegészítése és megerősítése.

    A 2003-ban Le Touquet városában aláírt kétoldalú - vagyis nem európai uniós szintű - egyezmény alapján a brit határőrizeti szervek a franciaországi határátkelési pontokon szűrhetik a Nagy-Britanniába tartó utasforgalmat, és a francia oldalon tarthatják azokat, akiknek belépését bármilyen okból nem engedélyezik.

    A brit kormány ennek fejében komoly anyagi hozzájárulással támogatta az elmúlt években a határőrizet és a kikötői infrastruktúra megerősítését Calais-ban, a csatorna francia partján fekvő kikötővárosban, amelynek közelében a menekültválság fellángolása után több ezer migráns gyűlt össze a "dzsungelként" emlegetett táborban, megpróbálva átjutni a brit oldalra.

    A francia hatóságok a tábort jelentős részben felszámolták, de Macron a csütörtök esti sandhursti sajtótájékoztatón kijelentette, hogy a helyzet Calais környékén "továbbra sem kielégítő".

    A csütörtöki brit-francia csúcstalálkozón döntés született arról, hogy London további 44,5 millió fontot (csaknem 16 milliárd forintot) folyósít a Calais körüli biztonsági infrastruktúra - mindenekelőtt a zártláncú térfigyelő kamerarendszer és a biztonsági kerítések - fenntartására és fejlesztésére.

    A Brexitről szólva a francia elnök kijelentette: Párizs "sem büntetni, sem jutalmazni nem akarja" Londont azért, mert Nagy-Britannia kilép az Európai Unióból.

    A sajtóértekezleten Macron kitért a londoni pénzügyi szolgáltatási szektor hozzáférésére az egységes belső piachoz a Brexit után. Kijelentette: az Európai Unió egységes belső piacának integritását meg kell őrizni, és ha a City pénzügyi szektora a brit EU-tagság megszűnése után is jelen akar lenni ezen piacon, annak ára az, hogy London továbbra is hozzájárul az uniós költségvetéshez, és elismeri e szolgáltatási területen az uniós joghatóságot. "A szabályok ezt diktálják" - mondta a francia elnök.

    Macron szerint a választás Nagy-Britanniáé, de nincs helye megkülönböztetett hozzáférésnek az egységes belső piachoz, és nincs helye képmutatásnak sem ebben a kérdésben.

    Theresa May erre reagálva kijelentette: London a Brexit után is vezető globális pénzügyi központ marad, mert "ez nemcsak az Egyesült Királyság, de Európa javát is szolgálja".

    A brit kormányfő és a francia elnök a sajtóértekezleten megerősítette, hogy 2022-től Nagy-Britanniában állítják ki a bayeux-i kárpitot, Anglia normann meghódításának történelmi forrásként is nyilvántartott hímzett középkori "képregényét".

    A 68 méter hosszú, fél méter széles páratlan műalkotás, amely valószínűleg az 1070-es évek végén készült, most lesz látható először Nagy-Britanniában.