CDI - Orbán: az identitás kérdése kerül a politikai viták középpontjába
Budapest, 2018. február 16., péntek (MTI) - A következő években Európában, de talán azon kívül is az identitás kérdése kerül a politikai viták középpontjába - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a kereszténydemokrata irányultságú centrumpártokat tömörítő CDI budapesti konferenciáján, pénteken.
A kormányfő a politika és vallás közti párbeszédről tartott
fórumon kiemelte: ez az EU-ban különösen látványos, mert a migrációs
válság felnagyítja ezeket a kérdéseket. A világ azzal szembesül,
hogy az válik kulcskérdéssé, mi a viszonya egy-egy politikai erőnek
a nemzetekhez és a vallási közösségekhez, és ebben a tekintetben
háromfajta viszonyulás figyelhető meg - magyarázta.
Kifejtette: vannak a közömbösek, akik még nem vették észre, hogy
az identitásról szól a következő 10-15 év, vagy nem érdekli őket.
Vannak az ideologikus irányzatok, amelyek ellenségesek a
vallásokkal és nemzeti törekvésekkel, mert úgy vélik, az identitás
kérdése konfliktusokat gerjeszt - mutatott rá. Úgy vélte, ezen
irányzatok szerint ha valaki világossá teszi, ki ő, mi az
identitása, azzal máris elvetette "a konfliktus magvát".
Orbán Viktor kitért rá: az Európai Bizottság és az európai
politikai elit átvette azt a történelemértelmezést, hogy a 20.
században Európában a világégéseket, konfliktusokat a
nacionalizmusok okozták, amelyek a nemzeti identitásokból fakadtak.
Magyarország álláspontja szerint azonban a konfliktusokat nem a
nacionalizmusok okozták, hanem a birodalomépítési törekvések,
amelyek nem respektálták a nemzeti identitásokat - magyarázta.
Megjegyezte: ezért Brüsszelnek nem lehet arra aspirálni, hogy egy
európai egyesült államok szerű birodalmat hoz létre.
Orbán Viktor szerint továbbá van a pragmatikus irányzat, amely
az identitásokat adottságnak tekinti és nem akarja megváltoztatni
azokat. A CDI ehhez az irányzathoz tartozik, és úgy véli, a nemzeti
akaratnyilvánítást a jövőben sem lehet figyelmen kívül hagyni -
mondta.
Mint mondta, az ideologikus irányzatok "komplett rendszerré
állították össze a gondolkodásukat", és a mai európai helyzetet úgy
írják le, mintha Európa elhaladt volna már a nemzetek, a vallási
közösségek, hitbeli kérdések mellett, és most az ezt követő
korszakot kell felépíteni. A legtöbb Magyarországon aktív,
külföldről finanszírozott NGO ide tartozik - fűzte hozzá.
Orbán Viktor kitért rá: ezzel szemben a CDI szerint az
identitások az emberi személyiség elidegeníthetetlen részét képezik,
így az identitások erősítése "az emberi méltóság eszmei talaján"
áll. A CDI egy olyan békés világot szeretne, amely nem letagadja,
hanem elismeri és megerősíti az identitásokat - fogalmazott.
Hozzátette: a háború elkerülésének, a békének az előfeltétele, hogy
mindenki szabadon megvallhassa, ápolhassa az identitását, így
"mindenki jól érzi magát", elfogadja a másikat, és békés nemzetközi
politikai rendszer építhető fel.
A kormányfő közölte: Európában mindenhol hanyatlik vagy nem
emelkedik a vallásos népesség aránya, a legutóbbi felmérések alapján
Magyarországon mégis az emberek több mint 70 százaléka szerint
fontos a keresztény kultúra megvédése, és ez a kormány dolga -
mondta.
Úgy látja, az emberek ráébredtek, hogy a kereszténység és a
keresztény kultúra nemcsak hitbeli kérdés, hanem az a kultúra, amely
ma a mindennapi életünk, és minden ellen, ami ezt veszélyezteti,
védekezni kell.
Orbán Viktor szerint "óriási erők mozdultak meg", hogy az
embereket meggyőzzék: az identitások kora lejárt, a népvándorlások
révén átalakul a világ, és ebbe bele kell törődni. Ez az alapja
Brüsszel politikájának és az ENSZ migrációs csomagjának is -
jegyezte meg.
Emlékeztetett: amikor Magyarország úgy döntött, megállítja a
migrációt a déli határnál, azért támadták sokan, mert ennek az
érzésnek állt ellen, azt mondta: "nem igaz, hogy nem tehetünk
semmit" a kultúránk megvédéséért.
A miniszterelnök szerint ahhoz, hogy a keresztény kultúránkat
megőrizzük, nemcsak fizikai, hanem lelki védvonalakat is ki kell
építeni. Kijelentette: erősíteni kell az emberekben a hitet, hogy
nem vagyunk kiszolgáltatottak, és rajtunk múlik, fenn tudjuk-e
tartani a kultúránkat. Ez döntés, akarat kérdése - vélekedett.
A kormányfő hangsúlyozta: meg kell fékezni a migrációt biztató
erőket, vállalni kell a vitát, ki kell állni az érdekünk mellett, és
le kell szerelni azokat az erőket, amelyek "arról akarnak meggyőzni
minket, hogy nincs esélyünk".
A miniszterelnök hangoztatta: "az általunk képviselt gondolkodás
lépésről lépésre meghódítja Európát". A keresztény kultúra
megvédésre, a család, a nemzet, a vallási hitbeli identitás
megvédésére szövetkező országok száma folyamatosan nő - mondta.
Amine Gemayel volt libanoni elnök valós párbeszédet
szorgalmazott a felekezetek között, s utalt arra, hogy hasonló
törekvéseket lát Egyiptomban és Tunéziában is. Hozzátette:
Szaúd-Arábiában is vannak a nyitásra utaló jelek. Megjegyezte, hogy
ez a régió még mindig intoleráns és "politikailag erőszakos", de már
tudatában van annak, hogy valamit tennie kell ellene, szélesebb
párbeszédet kell kezdeményezni.
Ján Figel, az Európai Unió vallásszabadságért felelős különleges
megbízottját is azt hangoztatta, hogy monológok helyett a
párbeszédnek kell teret nyernie a nemzetek között. Értékelése
szerint a vallás önmagában is egy erő, amit a közös jó érdekében
kell használni. A hit és a józan ész segíthet előrehaladni,
konstruktívan, szabadon, felelősségteljesen dolgozni - fogalmazta
meg, szembeállítva ezzel a kommunizmusban tapasztalt elnyomást. A
politikus emellett kiállt a vallási üldözések és népirtások ellen.
(FOTÓ)