Csökkent a hangfelvétel-ipar összbevétele Magyarországon
Budapest, 2017. április 26., szerda (MTI) - Magyarországon tavaly 6,5 milliárd forintot tettek ki a hangfelvétel-iparból származó bevételek, ami 1,7 százalékos csökkenés az előző évhez képest.
Nemzetközi szinten fordított tendencia figyelhető meg: a fizikai
és digitális értékesítések, valamint a kiadói és előadói
jogdíjbevételek 2016-ban 5,9 százalékkal 15,7 milliárd dollárra
nőttek. Ilyen mértékű növekedés nem volt az 1997 óta tartó
időszakban, amióta a Nemzetközi Hangfelvétel-ipari Szövetség (IFPI)
méri a piac globális forgalmát - szerepel a Magyar
Hangfelvétel-kiadók Szövetsége (MAHASZ) által az MTI-hez eljuttatott
közleményben, amely az IFPI éves jelentésének főbb adatait ismerteti.
Mint írták, a kismértékű magyarországi csökkenés oka a
jogdíjbevételek éves elszámolásaiban előforduló ingadozás, ám ezt
majdnem ellensúlyozták az évek óta jelentősen növekvő digitális
(10,8 százalék), illetve a hosszú idő után először újra növekedést
mutató fizikai (15,6 százalék) értékesítések. Ennek fő motorja a
vinyl lemezek értékesítése, amely ugyan alacsony bázisról, de 105,6
százalékkal emelkedett, és immár a teljes fizikai értékesítés több
mint 17,4 százalékát teszi ki. A fizikai formátumok bevételei
nemzetközi szinten 7,6 százalékkal csökkentek.
A hangfelvételek sugárzásáért, nyilvános előadásáért,
többszörözéséért fizetett jogdíjakból származó bevételek tavaly
globálisan 7 százalékkal 2,2 milliárd dollárra emelkedtek.
Magyarországon 10,3 százalékos a csökkenés 2015-höz képest. Az
előadóknak és kiadóknak fizetett jogdíjak globálisan továbbra is a
teljes bevétel 14 százalékát produkálják, Magyarországon ez az arány
55,8 százalék. A kiugró adat oka, hogy a közép- és kelet-európai
térségben a már stabil és rendezett jogi környezet és az ebben
működő profi jogdíjkezelés szintjére még nem tudott felnőni a
digitális értékesítés és az ehhez kapcsolódó fogyasztói kultúra.
Továbbra is a streaming az iparág legjobban növekvő bevételi
forrása. A bevételek 60,4 százalékkal 4,6 milliárd dollárra
emelkedtek, a felhasználók száma 112 millió volt. Magyarországon az
emelkedés majdnem 30 százalékos volt, a bevétel 718 millió forintot
tett ki.
A digitális értékesítés a hangfelvétel-ipar teljes bevételeinek
50 százalékát tette ki tavaly. A letöltések szerepe folyamatosan
csökken, az adatok 2016-ban 20,5 százalékos visszaesést mutatnak, és
immár Magyarországon is jelentősen, 41,1 százalékkal alacsonyabb
bevételt produkáltak 2015-höz képest.
A jelentés szerint a hangfelvétel-ipar a 15 éven át tartó, 40
százalékos visszaesést hozó időszak után az úgynevezett értékhézag
(value gap) kiküszöbölésével állhat ismét fejlődési pályára. Az
elnevezés a felhasználói tartalmak feltöltését lehetővé tévő
szolgáltatásokon (például YouTube) a zenéből származó bevételek,
valamint a zenét létrehozó és abba befektető alkotókhoz eljutó
összegek közötti növekvő különbséget takarja. A piacon a
szolgáltatások visszafogott becslések szerint is 900 millió
felhasználóval rendelkeznek, de az általuk a zenei alkotókhoz
eljuttatott bevétel mindössze 553 millió dollárt tett ki 2016-ban.
Ezzel szemben, a sokkal kevesebb, 212 millió felhasználóval bíró
előfizetéses szolgáltatások 3,9 milliárd dollár bevételt generáltak.
Az Európai Bizottság a value gap megszüntetése érdekében
jogszabály-tervezetet nyújtott be, amelyet az Európai Parlament és a
Miniszterek Tanácsa bírál el.
Ami a zene illegális terjesztését illeti, tavaly 19,2 millió
webcímen fordultak elő jogsértő tartalmak, a Google-hoz 339 millió
kérés érkezett ezek törlésére a találati listákból. A globális zenei
jelentés adatai szerint immár több mint 40 millió hangfelvétel
érhető el legálisan több száz online szolgáltatón keresztül.