Diákok tüntettek a jobb oktatásért Budapesten
Budapest, 2018. január 19., péntek (MTI) - Diákok tüntettek a jobb oktatásért a budapesti Alkotmány utcában pénteken. A szónokok igazságosabb, demokratikusabb, diákközpontú és modern, a tanulókat nem túlterhelő oktatási rendszert követeltek.
Bognár András diák arról beszélt, hogy sok diák, tanár és szülő
érzi, valami "nem oké", és az oktatási rendszer szorongó,
döntésképtelen felnőtteket nevel. Szorgalmazta, hogy indítsanak
párbeszédet az oktatásért felelős döntéshozókkal, hogy a diákokat is
bevonják az oktatási rendszer modernizálásába.
Tóth Daniella győri egyetemista a felsőoktatás helyzetét tette
szóvá, kiemelve, hogy nincs esélyegyenlőség, nincs szólásszabadság.
Kritizálta a diákhitel rendszerét, amely szerinte röghöz köti a
diákokat.
Gerics Mihály, aki alapítványi iskolában folytatja tanulmányait,
arról beszélt, hogy a diákoknak irreálisan sok időt kell az
iskolában tölteniük, és a tananyag mennyisége közel sem megfelelő.
Úgy látta: az iskolákban az eszközpark sokszor elavult, az épületek
nincsenek jó állapotban. Kitért arra is: szólásszabadság a diákok és
tanárok körében lassan megszűnik létezni.
Tóth Laura szekszárdi gimnazista szintén a diákok
túlterheltségét emelte ki, és azt, hogy nem jut idejük sem
szórakozásra, sem pihenésre, sem arra, hogy kibontakozhassanak.
Kormos Krisztián, a Független Diákparlament egyik szóvivője
arról beszélt, az oktatásról az elmúlt időszakban az derült ki, hogy
senki, még a szakértők sem tudják, mi fog következni.
Egyik nap még lehetett kronologikus történelematlaszból tanulni,
érettségizni, a másik nap már nem, az egyik nap a szakgimnazisták
megválaszthatják, akarnak-e szakmai tárgyakból érettségizni, a másik
nap már kötelező - mondta.
Békés Gáspár diákolimpikon azt hangsúlyozta, hogy amíg nem lesz
demokrácia az oktatásban, addig nem lesz a társadalomban sem.
Balla István szakgimnázium tanár, aki felszólalt az iskolájában
létesített szégyenfal ellen, aktualizálva elmondta Martin Luther
King "Van egy álmom" című beszédét. Egyebek mellett azt emelte ki,
hogy a finn oktatási rendszer átvételére lenne szükség, arra, hogy
az állami és egyházi iskolákban azonos támogatás jusson egy
tanulóra, valamint arra, hogy "akik túltolták a biciklit, tolják is
el."
A rendezvényre az előzetes visszajelzések alapján több mint
tízezer embert vártak, de körülbelül ezerhét-ezernyolcszázan
mehettek el, és résztvevők jelentős része nem diák, hanem felnőtt
volt.
A tömegben többen uniós és magyar zászlókat lobogtattak, és
olyan táblákat lehetett látni, amelyen az szerepelt, hogy "Érzem
butulok", "Csökken az értelmem", valamint "Irodalom lecke:
föltámadott a tenger".
A résztvevőknek kiosztották a Mit kíván a magyar diákság című
felhívást. Ezek között szerepel, hogy rögzítsék a diákok kötelező
óraszámát maximum heti 30 órában a középiskolában és 25 órában az
általános iskolában, valamint, hogy állítsák vissza a korlátozás
nélküli szabad tankönyvválasztást.
Kérik még, hogy semmilyen formában ne növeljék a tanév hosszát,
töröljék el a nulladik órákat, ne kezdődjön a tanítás reggel 8
óránál korábban, valamint azt, hogy állítsák vissza a felsőoktatási
keretszámokat legalább a 2011-es szintre.
Többen dühös emoji-arcokat ábrázoló táblákat emeltek magasba, és
a demonstráción azt skandálták: "nem maradunk csendben, nem
hagyjuk".
A megmozduláson megjelent Arató Gergely, a Demokratikus Koalíció
oktatáspolitikusa, korábbi oktatási államtitkár, Szabó Tímea, a
Párbeszéd társelnöke és Juhász Péter, az Együtt elnöke. A tüntetést
támogatásáról biztosította korábban a Momentum.
(FOTÓ)