Elhunyt Juan Marsé világhírű spanyol író
Madrid, 2020. július 19., vasárnap (MTI) - Életének 87. évében egy barcelonai kórházban elhunyt Juan Marsé világhírű spanyol író, forgatókönyvíró, újságíró - közölte vasárnap a Balcells irodalmi ügynökség.
Marsé halálával a spanyol irodalom egyik nagymestere távozott,
akit a társadalmi realizmus és irónia jellemezte regényei a
polgárháború utáni Barcelona "portréfestőjévé" avattak. Szülővárosa
gyakori helyszíne műveinek.
1933-ban Juan Faneca néven jött világra, de édesanyja belehalt a
szülésbe, és a Marsé család fogadta örökbe.
Tanulmányait 13 évesen abbahagyta, egy ékszerműhelyben kezdett
dolgozni, miközben meséket, elbeszéléseket írt, majd egy filmes
lapban is publikált.
Első kiadója, Carlos Barral úgy hitte, az irodalom területére
frissen érkezett író majd megírja "a polgárháború utáni Barcelona
nagy munkásregényét".
"Minden szarkazmus nélkül mondom, lehettem volna munkásíró, ami
hiányzott a kiadó tekintélyes katalógusából, de nem így lett" -
mondta erről Marsé, aki nem tartotta magát értelmiséginek, csak egy
mesélőnek, aki írásaival emlékeztetni akarja a fiatalokat a spanyol
közelmúltra, amelyet a Franco-diktatúra (1939-1975) évtizedeken át
kisajátított magának.
1960-ban Párizsba költözött, ahol számos foglalkozást űzött,
volt spanyol tanár, filmfordító, forgatókönyvíró és segédlaboráns a
Pasteur Intézetben. Itt ismerte meg Jacques-Lucien Monod Nobel-díjas
biológust, akinek hatására belépett a spanyol kommunista pártba,
amelynek négy éven át tagja maradt. Döntését az vezette, hogy a
kommunista párt volt az egyetlen, amely tett valamit a diktatúra
ellen - vallott erről később.
Marsé 1962-ben tért vissza Barcelonába, három év múlva
megjelent, magyarul is olvasható Utolsó délutánok Teresával című
regényével hatalmas sikert aratott, és végleg az irodalomnak
szentelhette magát.
Az 1973-ban kiadott, Si te dicen que caí, (Ha azt hallod, hogy
elesetem) című könyvét a cenzúra betiltotta, és csak három évvel
később, a diktátor halálát követően kerülhetett az olvasók kezébe a
mű, amelyet időközben Mexikóban irodalmi kitüntetéssel jutalmaztak.
Az alkotást 1986-ban Vicente Aranda filmesítette meg, aki Marsé több
regényéből is készített mozit.
Juan Marsé az úgynevezett "századközépi" nemzedék íróihoz
tartozott, olyan neves és elismert spanyol szerzőkkel egyetemben
mint Juan Goytisolo vagy Eduardo Mendoza, akiknek gyermek- vagy
ifjúkorát a polgárháború határozta meg, és az ötvenes évektől
kezdtek publikálni.
Marsé pályafutását irodalmi elismerések sora kísérte, 2008-ban
átvehette a legrangosabb spanyol irodalmi kitüntetést, a
Cervantes-díjat.
Regényei közül magyarul a Gyíkfarkak, az Utolsó délutánok
Teresával, a Szerelmi dalok a Lolita Klubban és Az álmok
kalligráfiája jelent meg.