Elindul a közvetlen renminbi-forint kereskedés a kínai devizapiacon
Budapest, 2016. december 12., hétfő (MTI) - December 12-től elindul a közvetlen renminbi-forint (RMB/HUF) kereskedés a kínai onshore (belföldi) devizapiacon a CFETS (China Foreign Exchange Trade System) rendszerében - közölte hétfőn a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
A közlemény szerint a közvetlen RMB/HUF árjegyzés bevezetése
támogathatja a kétoldalú kereskedelmi és befektetési kapcsolatok
fejlődését, a renminbi és a forint használatát a határon átnyúló
elszámolásokban, és mérsékelheti a devizák közötti átváltás
költségét.
Az MNB üdvözli a közvetlen renminbi-forint árjegyzés
bevezetését, és továbbra is támogatja a kétoldalú pénzügyi és
gazdasági kapcsolatok fejlődését - írta közleményében a jegybank.
A renminbi (népi pénz) a kínai nemzeti deviza hivatalos
elnevezése, a jüan pedig a valuta címletének "számlálószava". Az RMB
a világ második legnagyobb kereskedelmi pénzneme és a nemzetközi
fizetésekben az ötödik legjelentősebb pénznem.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az idén októbertől a kínai devizát
is szerepelteti tagországai devizatartalékainak kimutatásában. A
renminbi külön tételként szerepeltetése azt jelenti, hogy a
tagországok birtokában lévő kínai devizaösszegeket és jüanban
denominált eszközöket a hivatalos devizatartalék részének lehet
tekinteni. Az IMF devizatartalék-kimutatásában október 1-ig az
amerikai dollár, az euró, a jen, a font-sterling, a svájci frank, az
ausztrál dollár és a kanadai dollár szerepelt külön tételként.
A kínai-magyar vállalatok, a kínai-magyar kereskedelmi forgalom
elszámolásában egyre fontosabb szerepet játszik az RMB, a Bank of
China adatai szerint tavaly a Magyarországra történő elszámolásban
az RMB-fizetések nagysága meghaladta a 27 milliárd dollárt.
A Bank of China 2015. október 2-án Budapesten nyitotta meg
kelet- és közép-európai regionális RMB klíring központját. A RMB
központok biztosítják Kínán kívül a renminbiben lebonyolított
tranzakciókhoz szükséges elszámolási infrastruktúrát, emellett a
pénzügyi szolgáltatások egyre szélesebb körét nyújtják az
ügyfeleknek.
Az MNB kínai állampapírokba fekteti devizatartalékának egy kis
részét; az első ilyen befektetés májusban történt meg. A Jegybanki
Renminbi Programot 2015. február 19-én hirdette meg a nemzeti bank,
akkor jelezte, hogy megvizsgálja egy renminbi
devizatartalék-portfólió kialakításának lehetőségét.
Magyarország 2016 áprilisában 1 milliárd jüan (136,8 millió
euró) értékben hároméves lejáratú jüankötvényt bocsátott ki. A
tranzakció része a kormány keleti nyitás stratégiájának. A kínai
piac hosszabb távon fontos a magyar kötvények számára, mert egy
további lehetőséget jelent a forrásbevonásra, javítja az
adósságkezelés biztonságát és a várakozások szerint elősegíti az
ázsiai befektetői kör bővülését.