Emléknap - Balog: a kommunizmus bűnei Európa szégyenét jelentik
Budapest, 2017. február 26., vasárnap (MTI) - Európai egység, valóságos párbeszéd akkor lesz, ha Nyugat-Európa képes és hajlandó lesz a kommunizmus bűneit a nácizmus bűneivel együtt Európa szégyenének tekinteni - hangsúlyozta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a ferencvárosi vasútállomásnál épített Málenkij Robot Emlékhely vasárnapi avatóünnepségén.
Mint mondta, a visegrádi négyek példája is azt mutatja: akár
közösséget is teremthet a múlt és a tőle való megszabadulás
szándéka, megjegyezve, hogy az Elba és Vlagyivosztok közötti
területen élők a múlt század közepére megismerték a Gulág valóságát,
így az "nem speciálisan magyar történet".
A miniszter arra emlékeztetett: százmilliónál többen estek a
kommunista terror áldozatául, Kelet-Európában az egymilliót
meghaladta a halálos áldozatok száma, Magyarországon is majd minden
családból elhurcoltak valakit.
Hozzátette: 1950 és 1956 között egymillió bírósági ügyben 630
ezer elmarasztaló ítéletet hoztak, az 1956-os forradalom után 30
ezer embert börtönöztek be, háromszázat kivégeztek; napjainkban még
61 és fél ezer politikai rehabilitált él, akiknek
nyugdíj-kiegészítését két lépésben megduplázza a kormány.
Balog Zoltán kiemelte: a százezrek elhurcolásával a
Szovjetuniónak két célja volt, mégpedig az ellenállás megtörése, és
az, hogy rabszolgamunkásokkal pótolják a hiányzó dolgozókat.
Hozzátette: egyik törekvés sem járt sikerrel, hiszen 1956-ban
Magyarország felkelt, az elrabolt embereket pedig rendkívül alacsony
hatékonysággal dolgoztatták, az embertelen körülményeket pedig
körülbelül egyharmaduk túl sem élte.
Az emlékév véget ér, az emlékezés marad - jelentette ki a
miniszter, aki a helyszín kapcsán arra emlékeztetett: a múlt század
közepén még annak egyik jelképe volt a vasút, "hogy az ember mi
mindenre képes".
Ugyanakkor, tette hozzá, innen indultak a világháborús
katonavonatok, ide érkeztek a sebesülteket szállító szerelvények, de
a ferencvárosi vasútállomás éppúgy tanúja volt a nagyvárosi
nyomornak és az elszakított területekről érkező "vagonlakók"
életének, mint az Auschwitzba, a Gulágra tartó vagy a magyarországi
svábokat szállító vonatok indulásának.
Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes az
eseményen arra emlékeztetett: a fővárosból mintegy százezer embert
hurcoltak a Gulágra, megemlítve, hogy a kommunista rendszer idején a
történteket évtizedeken keresztül elhallgatták.
Egy nemzet történelmében az elhallgatás és az elhallgattatás nem
megengedhető - fogalmazott a politikus, az emlékezés fontosságára
hívva fel a figyelmet.
Eötvös Péter, a Kommunizmus Bűnei Alapítvány elnöke szerint a
feledés veszélye fenyeget, ezért is volt fontos, hogy a kormány
Gulág-emlékévvé nyilvánította 2016-ot, mint mondta, a fiatal
nemzedékeknek ma már magyarázni kell, mi volt az a kegyetlen
rabszolgamunka, amire legalább 800 ezer embert elhurcoltak
Magyarországról.
(FOTÓ)