Emléknap - Orbán: a kommunizmus bűneit Nyugaton még ma is sokan mentegetik
Budapest, 2017. február 25., szombat (MTI) - A kommunizmus bűneit Nyugaton még ma is sokan mentegetik, maga az Európai Unió is vonakodik egyértelműen elítélni - mondta Orbán Viktor miniszterelnök szombaton a Nemzeti Örökség Intézetének (Nöri) a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából rendezett megemlékezésén, a Rákoskeresztúri új köztemetőben.
Ma már nem szokás emlegetni, hogy a kommunizmus - akárcsak a
nemzetiszocializmus - a 20. században "a Nyugat szellemi termékeként
látta meg a napvilágot", ám "a tőrőlmetszett nyugati gondolat végül
nekünk, közép-európaiaknak lett kényszerű osztályrészünk". Eközben a
Nyugatnak a kommunizmus megmaradt színtiszta elméletnek, "kéretlen
világboldogítók bizsergető szellemi izgalmának" - fogalmazott a
kormányfő a köztemető 297-es parcellájánál lévő látogatóközpontban.
Hozzátette, a magát haladónak tartó nyugati értelmiség sok
tagja, művészek, írók, politikusok lelkesedve dicsérték a népirtó
kommunista diktatúrát. Nehéz elhinni, hogy nem volt nyilvánvaló, a
szovjetek rabszolgamunkára viszik azokat, akiket osztályellenségnek
vagy bármely okból veszélyesnek gondolnak - mondta Orbán Viktor.
Kiemelte, hogy az EU is vonakodik egyértelműen elítélni a
kommunizmus bűneit, amit a 21. században nem magyarázhat és nem
menthet a baloldali pártszimpátia vagy pártbarátság.
Mindez arra vezethető vissza - magyarázta -, hogy míg a nácizmus
bűnei felett ítéletet mondott a nemzetközi katonai bíróság, addig a
kommunizmus bűncselekményeiről a rendszer bukása után a szabad világ
képviselői nem hirdettek hasonlóan szigorú ítéletet.
Szerinte Európának ma nem véletlenül rossz a lelkiismerete,
amikor a kommunizmus bűneiről van szó.
Közép-Európában azonban "még negyedszázad elteltével is
emlékszünk, milyen a zsarnokság, amely ott van mindenhol" -
hangsúlyozta a miniszterelnök.
Szavai szerint a kommunizmus velünk élő múlt, "úgy tartozik
hozzánk, mint egy régi heg, amely a gyógyulás után is időről időre
sajogni kezd".
Mint fogalmazott: a 298-as, 300-as és 301-es parcella olyan
"időkapszulák kódszámai", amelyek magukba zárták a kommunista
diktatúra brutalitását. Olyanok nyugszanak ezekben, akiknek még az
emlékét is el akarták törölni a kommunisták, ahogyan feledésre
ítélték azokat is, "akiket felszívott a Gulág szigetvilága" - mondta.
Az emléknap azonban a bizonysága annak, hogy a kommunista
diktatúra bűnei nem évülhetnek el soha - tette hozzá.
"Ma Magyarországon szabadságban és biztonságban élünk, van
magunk választotta, reménnyel kecsegtető jövőnk, szemben a
diktatúrával, amelyben csak lefojtott életerők voltak és
bedeszkázott égbolt" - fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve: a
magyarok megértették, csak akkor lehetnek szabadok, ha soha többé
nem mondanak le a szuverenitásukról.
Mint mondta, "csak akkor lehet jövőnk, ha az egyszerre szabad és
magyar, csak a szabad magyarok országának van jövője". Ezért - tette
hozzá - "a kommunista és fasiszta kígyótojásokat mindig kellő időben
össze kell törnünk".
A megemlékezésen Boross Péter volt miniszterelnök, a
Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke méltatta, hogy az új
köztemetőben lévő gyászpark gondozása a Nörihez került, korábban
ugyanis - fogalmazott - a sokféle magánkezdeményezés megbontotta az
egységes elgondolás lehetőségét. A hősi halottak emléke otthont
kapott - mondta.
Szorgalmazta egyúttal, hogy a következő generációkkal is
ismertessék meg a szabadságharcosok által megélteket.
Arról is megemlékezett, hogy az 1945 utáni években ki kellett
törölni az emlékezetből a magyar múlt jó, nemes és áldozatos részét
is, aminek következménye lett például számos elhanyagolt első
világháborús emlékmű. A volt kormányfő kiemelte ugyanakkor, hogy a
mostani kabinet nagy figyelmet fordít ezek felújítására.
Radnainé Fogarasi Katalin, a Nöri főigazgatója köszöntőjében azt
mondta, a köztemető 298-as, 300-as és 301-es parcellája a nemzeti
emlékezet, a nemzeti gyász színhelye, az 1956-os forradalom és
szabadságharc mementója, a 17 nemzeti emlékhely egyike.
A főigazgató hangsúlyozta: a 297-es parcellában felépült
látogatóközpont - amely a szomszédos 298-as, 300-as, 301-es
parcellák és az abban nyugvók történetét mutatja be - minden
tekintetben megfelel a 21. század elvárásainak, és nagy szükség is
volt rá, mert az idelátogatók vajmi keveset tudhattak meg
történelmünknek erről a részéről.
A látogatóközpont legfontosabb küldetése ezért éppen az, hogy
megfelelő tartalommal megnyugtatóan tisztázza a bonyolult
jelentéstartalmakat hordozó parcellák és benne nyugvók történetét -
tette hozzá.
Az Országgyűlés 2000. június 13-án elfogadott határozata
nyilvánította február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává.
(FOTÓ)