ENSZ-közgyűlés - A Közép-Európát érő kihívásokról beszélt felszólalásában Szijjártó Péter
New York, 2017. szeptember 22., péntek (MTI) - A Közép-Európát érő kihívásokról beszélt felszólalásában a külgazdasági és külügyminiszter az ENSZ-közgyűlés 72. ülésszakának általános vitáján pénteken New Yorkban.
Szijjártó Péter a régiót érintő kihívások között nevezte meg az
illegális migrációt és a növekvő európai terrorfenyegetettséget, a
Kelet és a Nyugat közötti kiegyensúlyozott együttműködés
megteremtésének szükségességét, továbbá a nemzeti kisebbségek
jogainak megvédését. A kisebbségek ügyéről szólva kitért az ukrán
oktatási törvény módosítására, és azt kérte az ENSZ-től, hogy ne
hagyja szó nélkül a történteket.
Kiemelte, hogy Európának a hidegháború lezárása óta nem kellett
ennyi súlyos kihívással szembenéznie, mint jelenleg. Az egyik komoly
probléma a migráció, a terrorfenyegetettség, és ebben a tekintetben
az EU a megalapítása óta nem volt ilyen súlyos helyzetben -
vélekedett.
Mint mondta, az emberek korábban a televízióban követve a
közel-keleti eseményeket, azt gondolták, ilyesmi sosem fordulhat elő
Európában, ezzel szemben a félelem a terrortámadásoktól mára a
mindennapi élet része lett. Európában 2015-től 30 nagyobb
terrortámadás történt, ezek mintegy háromszáz emberéletet követeltek
- idézte fel.
Úgy vélte, mindez alapvetően két jelenségre vezethető vissza.
Egyrészt arra, hogy a kontinensre illegális bevándorlók tömegei
érkeztek, csaknem másfél millió ember jött ellenőrizetlenül, ami jó
lehetőséget jelenthetett a terrorszervezeteknek. Másrészt pedig
Nyugat-Európában számos integrációs törekvés kudarcot vallott, a
korábban érkezett migránsok beilleszkedése sikertelen volt, így
párhuzamos társadalmak alakultak ki - közölte.
A külügyminiszter megdöbbentőnek nevezte, hogy a barbár
terrortámadásoknak, a tömeges nemzeti és nemzetközi jogsértéseknek
és annak ellenére, hogy ezrek veszítik életüket a Földközi-tengeren,
még mindig vannak olyan nemzetközi szervezetek, nagy és erős
országok, amelyeknek vezetői előnyösnek tartják a migrációt. Ez
teljeséggel elfogadhatatlan és felelőtlen hozzáállás - vélte.
Szijjártó Péter kijelentette, hogy Magyarország álláspontja
egyértelmű: minden államnak alapvető joga és felelőssége a polgárai
biztonságának garantálása, és ennek érdekében saját határainak
védelme, valamint annak meghatározása, hogy kit enged be a
területére és kit nem.
Magyarország hatalmas erőfeszítéseket tesz azért, hogy
megfeleljen a kötelezettségeinek, eddig mintegy 800 millió eurót
fordított a határai védelmére - emlékeztetett. Úgy látja, ráadásul
ezzel - "nem először a történelem során" - Magyarország nemcsak
saját magát védi, hanem az egész Európai Uniót és a schengeni
övezetet is.
Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy ugyanakkor keresztény
országként Magyarország kötelességének érzi, hogy segítsen a
rászorulóknak, de oda kell vinni a segítséget, ahol arra valóban
szükség van. Magyarország komoly összegekkel támogatja a
közel-keleti és észak-afrikai keresztény közösségeket - fűzte hozzá.
Mint mondta, segíteni kell az embereknek abban, hogy a
lakhelyükhöz minél közelebb maradhassanak, és amint lehet,
visszatérhessenek az otthonukba. Emellett nagyobb támogatást kell
nyújtani a menekültekről gondoskodó országoknak - tette hozzá.
A tárcavezető hangsúlyozta: ugyanakkor mindenki tisztában van
azzal, hogy a migrációs válságra a teljes és végeleges megoldást a
kiváltó okok megszüntetése, így a fegyveres konfliktusok lezárása és
a terrorszervezetek legyőzése jelenti.
Szijjártó Péter a Kelet és a Nyugat viszonyát illetően elmondta:
a nagy nemzetközi konfliktusok csak akkor rendezhetők, ha egyetértés
jön létre Kelet és Nyugat között, pragmatikus együttműködésre van
szükség közöttük. Egy ilyen kooperáció elengedhetetlen a
legveszélyesebb terrorista csoportok elleni küzdelemben, abban, hogy
sikerüljön véget vetni a szíriai konfliktusnak, továbbá békét,
stabilitást lehessen teremteni Líbiában. Szintén fontos ez az
együttműködés az Észak-Korea által jelentett fenyegetés kezelése
szempontjából is - magyarázta.
Azt mondta, Közép-Európa megtanulta a történelme során, hogy ha
a Kelet és a Nyugat között konfliktus van, annak a régió mindig a
vesztese, éppen ezért az érdeke a két fél pragmatikus
együttműködése, amely kölcsönös bizalomra és a nemzetközi jog
tiszteletére épül.
A nemzeti kisebbségek jogaival kapcsolatban a külügyminiszter
közölte: ez nagyon érzékeny kérdés Magyarország számára, hiszen
magyarok milliói élnek az országhatárokon túl. A kisebbségek jogait
a nemzetközi közösség minden tagjának tiszteletben kell tartania, a
kisebbségek bármifajta diszkriminációja elfogadhatatlan - jelentette
ki.
Szijjártó Péter kiemelte: a kisebbségek jogai között az egyik
legfontosabb az anyanyelv használatához való jog, így az anyanyelven
való tanulás joga is. Az ukrán parlament azonban szeptember elején
az oktatási törvényt úgy módosította, hogy az drasztikusan
korlátozza a kisebbségek jogait az oktatás és a nyelvhasználat
vonatkozásában, elvették a tíz év feletti gyermekektől az
anyanyelven való tanulás jogát - közölte.
Hangsúlyozta: ez elfogadhatatlan egy 21. századi európai
országtól, mert egyértelműen diszkriminációt jelent az Ukrajnában
élő kisebbségekkel szemben. A törvénymódosítás nyilvánvalóan sérti a
ENSZ szabályait és a nemzetközi normákat - mutatott rá. Hozzátette:
nagyon veszélyes precedenst teremthet, ha az ENSZ nem cselekszik az
ügyben.
Magyarország mindig kiáll a magyar közösségek mellett, bárhol is
éljenek a világban, és nem hagyja magukra őket, mert ez az ország
kötelessége, felelőssége - zárta felszólalását Szijjártó Péter.
(FOTÓ)