ENSZ-közgyűlés - Szijjártó: nem maradhat büntetlenül a nemzetközi jog erőszakos megsértése
New York, 2017. szeptember 22., péntek (MTI) - "A büntetlenség kultúrájának" véget kell vetni, az emberiség elleni bűncselekmények és "a nemzetközi jog erőszakos megsértése nem maradhat büntetlenül", különben a jelenlegi legsúlyosabb nemzetközi konfliktusokat sem lehet eredményesen lezárni - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken New Yorkban.
A tárcavezető felszólalt az ENSZ-közgyűlés 72. ülésszaka
keretében a vallási kisebbségek védelméről rendezett tanácskozáson.
Beszédében kiemelte: az iraki és a szíriai fegyveres konfliktusok,
valamint az Iszlám Állam által elkövetett szörnyű bűncselekmények
nyomán mára a kereszténység vált az elsőszámú üldözött vallássá a
világon. Mindazok közül, akiket a vallása miatt üldöznek vagy az
elmúlt időben gyilkosság áldozatává váltak, 80 százalékban
keresztények voltak - közölte.
Szijjártó Péter kiemelte: mindez világossá teszi a nemzetközi
közösség felelősségét arra vonatkozóan, hogy a közel-keleti
béketeremtés után garantálja, hogy az onnan elüldözött keresztény
közösségek visszatérhessenek lakhelyükre, és akik ott tudtak
maradni, azok a továbbiakban biztonságban élhessenek.
Mint mondta, annak érdekében, hogy a keresztény közösségek
békében és biztonságban élhessenek a közel-keleti térségben,
Magyarország csatlakozott a Liechtenstein és Katar által
kezdeményezett ENSZ-csoporthoz, amelynek legfontosabb feladata, hogy
világossá tegye: a nemzetközi jogszabályok megsértése és az
emberiség elleni bűncselekmények nem maradhatnak büntetlenül. Ez a
csoport egyre erősebb az ENSZ-en belül, és Magyarország 50 ezer
eurós hozzájárulást biztosít az eredményes működéséhez - tette hozzá.
A külügyminiszter hangsúlyozta: "a büntetlenség kultúrájának"
véget kell vetni, az emberiség elleni bűncselekmények és "a
nemzetközi jog erőszakos megsértése nem maradhat büntetlenül",
különben a jelenlegi legsúlyosabb nemzetközi konfliktusokat sem
lehet eredményesen lezárni.
Arra is kitért, hogy Magyarország a közel-keleti keresztény
egyházak vezetőivel egyetértésben, az ő kérésüknek megfelelően azt
az álláspontot képviseli, hogy "nem el kell hozni a keresztényeket
az otthonaikból a Közel-Keletről, hanem segíteni kell nekik abban,
hogy ott biztonságban éljenek, a közösségeik folyamatosan
erősödjenek".
Magyarország több mint egymilliárd forint támogatást biztosított
a közelmúltban a közel-keleti keresztény egyházak humanitárius
tevékenységeihez, százas nagyságrendben adott ösztöndíjakat
közel-keleti keresztény fiataloknak, több mint kétszáz keresztény
család visszatérését segítette lakhelyükre egy falu újjáépítésével,
egy keresztény kórház féléves gyógyszerköltségeit is fedezte,
valamint a katolikus egyházzal összefogva keresztény iskolát épít az
észak-iraki térségben - sorolta.
Szijjártó Péter úgy látja, a nemzetközi közösségnek az a
feladata, hogy ne gyengítse a közel-keleti keresztény közösségeket
azzal, hogy elhozza onnan a keresztényeket, hanem segíteni kell őket
abban, hogy a saját lakhelyükön, "ahol jogaikat megsértették,
ahonnan elüldözték őket", a jövőben biztonságban és békében
élhessenek. Magyarország ehhez járul hozzá azzal, hogy a
liechtensteini-katari kezdeményezéshez csatlakozott az ENSZ-ben és
több mint egymilliárd forint támogatást biztosít a keresztényeknek a
Közel-Keleten - mutatott rá.