EU-csúcs - Tusk: "drámaian nehéz" lesz a Brexit-tárgyalások második szakasza
Brüsszel, 2017. december 15., péntek (MTI) - Lehetséges határidőre megállapodásra jutni az Egyesült Királyság európai uniós kiválásáról szóló tárgyalások második szakaszában, de "drámaian nehéz" lesz - jelentette ki Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az uniós állam- és kormányfők pénteki brüsszeli csúcstalálkozója után.
Az ülést lezáró sajtóértekezleten Tusk úgy vélekedett, hogy a
jövőbeli kapcsolatrendszerről szóló egyeztetések bizonyosan
nehezebbek lesznek, mint a kiválás főbb kérdéseiről folytatott
eddigi tárgyalások, s bár elméletileg lehetséges, "drámain nehéz"
lesz megegyezni a kilépés tervezett, 2019. márciusi dátumáig.
Elmondta, a bennmaradó tagállamoknak belső előkészítő
egyeztetéseket kell kezdeniük, illetve előzetes kapcsolatfelvételre
van szükség Londonnal, hogy világosabbá váljanak a brit kormány
elképzelései a jövőről. A tájékoztatón az is elhangzott, hogy a
"valódi tárgyalások" márciusban fognak megkezdődni a második szakasz
keretében.
Hozzátette: bízik benne, hogy a folyamat során továbbra is
sikerül majd megőrizni a huszonhetek egységét, amely nélkül nem lett
volna lehetséges a továbblépés.
Újságírói kérdésre válaszolva a volt lengyel kormányfő
megerősítette korábbi véleményét a kötelező uniós menekültügyi
kvótákról, miszerint azok "hatástalanok" és "megosztóak".
Rámutatott, igaz, hogy a jogosultak 93 százalékát (mintegy 32 ezer
embert) áthelyezték a mechanizmus keretében, de ez kevesebb mint 2
százalékát teszi ki azoknak, akik menedékkérelmet nyújtottak be
Európában.
Leszögezte, a legfőbb cél az EU egységének megőrzése, illetve az
illegális bevándorlás megállítása vagy legalábbis intenzitásának
csökkentése kell legyen.
Tusk beszélt a dublini menekültügyi rendszer reformjáról is,
hangsúlyozva, hogy júniusig megállapodásra kell jutni. Mint közölte,
lehetséges addig tető alá hozni az egyezséget, de "rendkívül nehéz"
lesz. Reményét fejezte ki, hogy sikerül kompromisszumot elérni, mert
a minősített többségi döntéshozatal óhatatlanul is megbontja a
tagállamok egységét.
Hangsúlyozta ugyanakkor: a kelet- és közép-európai országoknak
szolidárisabbnak kellene lenniük a többi tagállammal a gyakorlatban.
Az uniós vezetők egyöntetűen támogatták, hogy a következő
hétéves költségvetési ciklusban stabil finanszírozási mechanizmust
hozzanak létre a migráció kezelésére a mostani ad hoc megközelítés
helyett - tette hozzá.
A tanács elnöke végezetül kitért az orosz szankciók
meghosszabbítására is, s aláhúzta, ebben teljes egyetértés volt a
tagállamok között, ez volt az első alkalom, hogy semmiféle vita nem
volt a kérdésről.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke Tuskkal szemben
sikeresnek nevezte a kvótarendszert. Hozzátette, az elmúlt két évben
a jogosult 35 ezer menekült több mint 90 százalékát sikerült
áthelyezni a mechanizmus keretében, ami - mint elismerte -
összességében valóban nem nagy szám, de erről született megállapodás.
Érthetetlen, miért gondolják azt, hogy az eddig áthelyezett
körülbelül 32 ezer ember veszélyt jelent az európai civilizációra és
a szociális ellátórendszerekre - mondta. Európa és a tagállamai
erősebbek annál, hogy ne tudnának "felszívni" ennyi embert -
vélekedett Juncker, hozzáfűzve, nem érti, hogy ez a kérdés miért
váltott ki ilyen heves reakciókat, és higgadtságra kérve a vita
résztvevőit.
A bizottság elnöke megemlítette, hogy a visegrádi országok
megállapodtak a líbiai határvédelem anyagi támogatásáról, amit "az
aktív szolidaritás bizonyítékának" nevezett.
Juncker emellett megerősítette: a brüsszeli testület jövő
szerdán fog dönteni arról, megindítják-e az uniós alapszerződés
hetes cikke szerinti eljárást a lengyel kormánnyal szemben a
vitatott igazságügyi reform miatt.