Eurobarométer: a migrációt és a terrorizmust látja a legfőbb veszélynek az európai közvélemény
Brüsszel, 2016. december 22., csütörtök (MTI) - A migrációt és a terrorizmust látja az Európát érintő legfőbb veszélynek az Európai Unión belüli közvélemény - derül ki az Eurobarométer nevű, csütörtökön közzétett uniós közvélemény-kutatásból.
A jelentés szerint csökkenés jellemezte a veszélyek
súlyosságának megítélését. Az unió lakosságának 45 százaléka - a
tavaszinál 3 százalékkal kevesebben - látja úgy, hogy a migráció a
legsúlyosabb kihívás Európa számára. A terrorizmust ősszel a
lakosság 32 százaléka tartott a legfőbb veszélynek. Az így vélekedők
aránya 7 százalékkal marad el a tavaszitól.
Ezeken kívül a munkanélküliség (31 százalék) és a gazdasági
helyzet (19 százalék) foglalkoztatja leginkább az európai
közvéleményt.
A migrációt tekintve az uniós polgárok 69 százaléka támogatja,
hogy az uniónak közös bevándorlási politikája legyen. A lakosság 61
százaléka fogadja szívesen a más uniós tagországból érkezőket,
viszont 56 százalékuk negatívan áll az EU-n kívüli országokból
érkező migrációhoz.
A lakosság 81 százaléka gondolja úgy, hogy meg kell tartani az
uniós polgárok szabad mozgását, munkavállalását, tanulását és a
gazdasági átjárhatóságot biztosító szabályozást.
Az adatokból az is kiderül, hogy az euró támogatottsága enyhén
növekedett, az EU egészében 58 százalék, az euróövezet országaiban
70 százalék volt a fizetőeszközzel rokonszenvezők tábora.
A beruházások tekintetében az európaiak 56 százaléka egyetért
azzal, hogy állami támogatás adható a magánszektor beruházásainak
ösztönzéséhez. A felmérés szerint a lakosság 82 százalékának az a
véleménye, hogy a szabad piacgazdaság a magas szintű szociális
védelem feltétele.
A kutatás készítői az EU megítélésére is rákérdeztek. A számok
azt mutatják, hogy az uniós tagországok polgárai jobban bíznak az
Európai Unió intézményeiben és azok politikájában, mint fél évvel
ezelőtt. Hozzátették, hogy a polgárok valamivel jobban bíznak
nemzeti kormányaikban is a tavasszal mért adatokhoz képest,
ugyanakkor a bizalmi mutató kisebb mértékben emelkedett, és még
mindig elmarad az uniós intézményekhez képest.
Az európaiak 38 százaléka érzelmileg semleges az unióval szemben
- ez a szám 2015 tavasza óta változatlan -, ezzel szemben enyhe
emelkedést mutatott az EU-integrációval szimpatizálók száma, és az
unióról kedvezőtlen képpel rendelkezők aránya valamivel csökkent.
A jelentésből kiderül, hogy tízből négy uniós polgár gondolja
úgy, hogy véleménye számít és meghallgatják az unióban, valamint
mintegy 67 százalékuk érzi magát ténylegesen uniós polgárnak.
A tájékoztatás szerint a diákok unión belüli és oktatási
intézmények közötti mobilitását segítő Erasmus program ismertsége
jelentősen emelkedett. A programban részt vevők megelégedettségi
szintje 86 százalék volt.
Az adatok tanúsága szerint Európa jövőjével kapcsolatban az
európaiak kétharmada, mintegy 66 százalékuk gondolja úgy, hogy az
Európai Unió és tagországai a stabilitás képviselik az egyre
bizonytalanabb világban. Emellett 60 százalék azok aránya, akik
szerint az unió perspektívát biztosít az európai fiatalok számára.
A jelentés készítői megjegyezték: 60 százaléknál többen
gondolják úgy, hogy még több európai szintű döntéshozatalra van
szükség a legtöbb területen. Tízből nyolcan azt mondják, hogy így
kellene lennie a terrorizmus elleni harc területén, valamint a
demokrácia és a béke előmozdítása érdekében. Több mint 70 százalék
gondolja ugyanezt a környezetvédelem, a férfiak és nők közötti
egyenlő bánásmód, valamint az unió határain kívülről érkező migráció
kezelése esetében.