Európai Bizottság: mélyponton az EU munkanélküliségi mutatója
Brüsszel, 2017. július 17., hétfő (MTI) - Az elmúlt években töretlenül emelkedik a foglalkoztatás az Európai Unióban, a munkanélküliség pedig a 2008-as gazdasági válság óta idén a legalacsonyabb - közölte az Európai Bizottság az európai foglalkoztatási és szociális fejleményekről szóló, hétfőn közzétett jelentésében.
A jelentésből kiderül, hogy 2013 óta az EU-ban 10 millió
munkahely jött létre, jelenleg több mint 234 millió embernek van
munkája.
A munkanélküliségi rátát tekintve azonban jelentős eltérések
mutatkoznak a tagországok között. Amíg Magyarországon, az Egyesült
Királyságban, Csehországban, Máltán, vagy Németországban 5 százalék,
vagy annál alacsonyabb a munkanélküliség mutatója, addig
Görögországban és Spanyolországban a 20 százalékot is meghaladja.
A foglalkoztatottság mértéke a válságot követő fellendülés
kezdete óta szinte minden tagállamban nőtt. 2013. és 2016 között
csak Luxemburg számolt be foglalkoztatási arányának csökkenéséről.
Ugyanebben az időszakban ez az arány Magyarországon 8,5
százalékponttal, Litvániában 5,3 százalékponttal emelkedett. E
tekintetben 2016-ban azonban 17 tagország a 2008-ban rögzített
adatok alatt teljesített, legjobban Görögország (-10,1 százalékpont)
és Ciprus (-7,7 százalékpont).
Az elszegényedés veszélye, vagy a társadalmi kirekesztettség
kockázata a legtöbb tagállamban 2012 óta csökkent vagy
stabilizálódott. Számos tagállamban pedig jelentős csökkenést
jegyeztek fel, többek között Horvátországban, Magyarországon,
Írországban, Lettországban, Lengyelországban és Romániában.
A bizottság jelentésében arra is felhívta a figyelmet, hogy a
fiatalabb nemzedékek nehezebben találnak munkát, gyakran nem
szokványos és kockázatos foglalkoztatási formában, többek között
határozott időre szóló szerződések alapján dolgoznak, aminek
következtében csökkenhet számukra a szociális védelem mértéke. Az
évek során csökkent a fiatalok részesedése a munkából származó
jövedelemből, a bérekhez viszonyítva valószínűleg a nyugdíjuk is
alacsonyabb lesz.
A bizottság szerint az említett kihívások a fiatalok magánéleti
döntéseit is befolyásolják, például a gyermekvállalásra, vagy a
saját otthon vásárlására vonatkozóan. Ez kedvezőtlenül
befolyásolhatja a termékenységi arányszámot, ebből eredően a
nyugdíjrendszerek és a növekedés fenntarthatóságát.
A jelentés szerint a munkaképes korú népesség 2060-ig várhatóan
minden évben 0,3 százalékkal csökken, ami azt jelenti, hogy kevesebb
munkavállalónak kell majd biztosítania a jelenlegi növekedési pálya
fenntartását. Kevesebb lesz a nyugdíjrendszerbe járulékot fizetők
száma is, ugyanakkor több nyugdíjast kell majd a rendszernek
eltartania. Ezért a fiatal munkavállalók és a jövő generációk a
demográfiai változásból és a nyugdíjrendszerek fenntarthatóságának
megőrzéséből eredő kettős teherrel szembesülnek majd.
A bizottság szerint a politikai döntéshozóknak ki kell
használniuk a munkaerőpiac emberi erőforrásait, és ennek érdekében
biztosítaniuk kell, hogy valamennyi generáció munkavállalói
megfelelő képességekkel rendelkezzenek. Gondoskodniuk kell arról,
hogy arányos kapcsolat álljon fenn a munkával töltött évek
időtartama és a várható élettartam között. A termékenységi arányszám
növelésére és a hatékony migrációkezelésre irányuló politikai
erőfeszítések szintén segítséget jelenthetnek, csakúgy, mint az
innováció támogatása, valamint a fiatalok és az idős emberek
oktatásába és készségeik növelésébe való hatékony beruházások
fokozása.
A fiatalabb és az idősebb munkavállalók közötti szakadék
áthidalása érdekében szükség van az egész életen át tartó tanulás
támogatására, a szociális védelmi juttatások biztosítására - húzta
alá az uniós bizottság.