Évértékelő - Földrengés pusztított az Appenninekben és az olasz belpolitikában is
Róma, 2016. december 24., szombat (MTI) - A Közép-Olaszországban egymást követő földrengések nyomták rá bélyegüket a 2016-os évre Itáliában, ahol a politikában is kisebb földindulás zárta az esztendőt az alkotmányos népszavazás és Matteo Renzi miniszterelnök ezt követő lemondása miatt, miközben rekordmagasságba emelkedett az olasz partokra egy év alatt érkezett migránsok száma.
A nyár és ősz közötti földrengések közül az első Marche
tartományt sújtotta, ahol augusztus 24-én a Richter-skála szerinti
6-os erősségű mozgásban mintegy háromszáz ember halt meg. A
hajnalban történt földrengés álmában lepte meg a turistákkal is teli
városokat. Az epicentrum Accumulinál volt, a legtöbb kár azonban
Amatricében keletkezett, amely teljesen romba dőlt. Október 26-án
újabb két, ötösnél erősebb földrengés következett, október 30-án
reggel pedig egy 6,5-ös erősségű okozott pusztítást Norcia
térségében, amely 1980 óta a legerősebb földrengés volt Itáliában,
szerencsére áldozatok nélkül. Az ugyanazt a térséget érő egymás
utáni földmozgásokban 130 város semmisült meg, több mint
negyvenezren maradtak otthon nélkül. A kezdeti sátortáborok helyett
a római kormány karácsonyra ígért konténer-lakásokat a földrengés
sújtotta térség lakosságának, de többségük még mindig távolabbi
szállodákban vagy a helyszínen, de lakókocsikban tölti az ünnepeket.
Az augusztusi földrengést követően Matteo Renzi baloldali
miniszterelnök Casa Italia (Olaszország Ház) névvel, több éves
újjáépítési és főleg földrengés-megelőzési nemzeti programot
hirdetett meg a középületek és otthonok biztonságossá tételének
érdekében.
A 2016-os év Giulio Regeni halálával kezdődött. Az Egyiptomban
tartózkodó fiatal kutató, a Cambridgi egyetem doktorandusza
holttestét február 3-án találták meg Kairó külvárosában. Az
egyiptomi hatóságok először autóbalesetnek, majd bűncselekménynek
tulajdonították halálát, az olasz orvosszakértők szerint azonban
Giulio Regeni kegyetlen kínzásba halt bele. Az olasz hatóságok
szerint az egyiptomi szakszervezetek működését tanulmányozó
fiatalembert az egyiptomi titkosszolgálat rabolta el Abdel-Fattáh
esz-Szíszi elnök tudtával. Az ügy diplomáciai feszültséghez vezetett
Róma és Kairó között. A nyár eleji olaszországi önkormányzati
választásokon az ellenzéki Öt Csillag Mozgalom (M5S) újabb győzelmet
könyvelt el Torinóban és főleg a fővárosban, Rómában, ahol a
korábban politikán kívüli ügyvéd Virginia Raggi szerezte meg a
főpolgármesteri széket. A korrupciós botrányokkal és pénzhiánnyal
küszködő főváros irányítása azonban az M5S számára is kemény diónak
bizonyult: decemberben őrizetbe vették a Virginia Raggi jobbkezének
számító Raffaele Marrát, a főpolgármesteri hivatal korrupcióval
vádolt személyzeti felelősét, és az M5S további munkatársaktól való
megválásra kényszerítette Virginia Raggit.
A Brexitet követően Matteo Renzi augusztus 22-én az olasz
Ventotene szigetére hívta Angela Merkel német kancellárt és Francois
Hollande francia elnököt, hogy az EU egyik alapítóatyjaként ismert
Altiero Spinelli egykori börtönéből indítsa újra Európát. Alig egy
hónappal később, az EU szeptemberi pozsonyi informális
csúcstalálkozóján Matteo Renzi nem vett részt Merkel és Hollande
sajtótájékoztatóján. Az olasz kormányfő elégtelennek nevezte a
találkozót és az EU migrációs és pénzügyi politikáját kritizálta,
majd október 23-án Pier Carlo Padoan pénzügyminiszter ultimátumot
intézett az EU-hoz, válasszon a migránsokat befogadó Olaszország és
a falakat emelő "magyar út" között.
A pénzügyminiszter kijelentéseit Matteo Renzi és Paolo Gentiloni
külügyminiszter hasonló nyilatkozatai követték azzal a
fenyegetéssel, hogy Itália kész megvétózni az EU költségvetését, ha
a visegrádi négyek (V4) nem vesznek részt a migráció terhének
vállalásában, vagyis a menedékkérők kvóták szerinti szétosztásában.
A római kormány tagjainak Szijjártó Péter külgazdasági és
külügyminiszter válaszolt, hangsúlyozva, hogy a megkülönböztetés
nélküli befogadási politikát gyakorló Olaszország nem tartja
tiszteletben az EU migrációs szabályait.
Matteo Renzi európai "pálfordulása" már a december 4-i
alkotmányos népszavazás előszele volt. A parlament reformjáról és
más alkotmányos kérdésekről szóló referendum felmérései év elején
még a kormány sikerét jósolták, ezért Matteo Renzi ennek kimenetelét
saját maradásához kötötte, amivel végzetes politikai hibát követett
el. A népszavazáson a szavazásra jogosult olaszok több mint 68
százaléka vett részt, és majdnem hatvan százalékuk a reformok és
Renzi ellen szavazott. Matteo Renzi végül december 7-én nyújtotta be
hivatalos lemondását, helyét december 12-én Paolo Gentiloni vette
át. A balközép többségű kormány azonban lényegében nem változott, a
korábbi 18 miniszterből 13 a helyén maradt.
Az olasz belpolitikai fordulatok 2017-ben folytatódhatnak az
akár már tavasszal esedékes előrehozott választásokkal, amelyek a
balközép Demokrata Párt (PD) és az M5S közötti versenyt döntik majd
el. Március 25-én az olasz főváros EU-emlékülést rendez a Római
Szerződés 60. évfordulóján. Januártól Olaszország veszi át a
G7-csoport elnökségét, amelynek fő találkozója májusban a szicíliai
Taorminában lesz.
Az olaszországi migráció történetében 2016-ban érkeztek a
legtöbben az országba, december 16-ig több mint 179 ezren. A
dél-olaszországi partokon megnyitott hat regisztrációs központ (hot
spot) sem tudta kezelni a hatalmas áradatot, és a menedékkérők
olaszországi szétosztása is feszültséget keltett a befogadásra nemet
mondó önkormányzatok és lakosok miatt. A megtelt olasz
migránstáborokkal szemben a római kormány üres kaszárnyák
megnyitásával válaszolt, már a migrációs hullám erőteljes tavaszi
újraindulására készülve.