Február végén tárgyal a mézjelentésről az Európai Parlament
Budapest, 2018. február 11., vasárnap (MTI) - Február 28-án plenáris ülésen tárgyal a mézjelentésről az Európai Parlament (EP), ezt követően az EP-képviselők március 1-jén szavaznak a dokumentumról - mondta Erdős Norbert, a Fidesz európai parlamenti képviselője, az ágazat helyzetével foglalkozó jelentés előterjesztője vasárnap Budapesten sajtótájékoztatón.
Az EP-képviselő elmondta: a méhészeti ágazat helyzetének
javítása, az azzal való foglalkozás azért fontos, mert az
élelmiszer-termelés 76 százalékát befolyásolják a méhek, azaz az
ágazat nélkül gyakorlatilag nem lehetséges élelmiszertermelés.
Emellett pedig az unióba a harmadik országokból érkező mézek 20
százaléka hamisított. Mindez pedig rendkívül nagy károkat okoz az EU
tagországaiban tevékenykedő méhészeknek.
Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős
miniszterelnöki megbízott mindehhez hozzátette: a mézjelentés
Magyarország számára - amellett, hogy előterjesztője magyar - azért
bír különös jelentőséggel, mert hazánk az unió harmadik legnagyobb
méztermelő országa. Magyarországon több mint 20 ezer méhész
dolgozik. Ezért a kormány az Országos Magyar Méhészeti Egyesülettel
(OMME) közösen folytatni kívánja a magyar méhészet érdekében
megkezdett sikeres munkát - jelezte.
Nyitrai Zsolt felhívta a figyelmet: a kormány és a méhészek
között a közös munka folytatódik. Ennek fontos eleme, hogy Erdős
Norbert EP-képviselő, a témakör szakértője országjárásra indul, és
minden megyében találkozik méhészekkel. Tájékoztatást ad arról,
hogyan áll a méz és a méhészek ügye az Európai Parlamentben, és a
méhészek véleményét is meghallgatja a kérdéskörről. Az országjárás
márciusban zárul.
Ennek eredményeként várhatóan stratégiai megállapodást köt a
kormány az OMME-vel, amelynek központi eleme lesz a folyamatos
párbeszéd. A miniszterelnöki megbízott megjegyezte: az elmúlt 7
évben a magyar méhészeti ágazat mintegy 10 milliárd forint
támogatást kapott - fele-fele arányban uniós és nemzeti forrásból.
Erdős Norbert azt emelte ki, hogy az Európai Parlament
mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottsága január 23-án elfogadta
a mézjelentést 39:1 arányban. Ez azt mutatja, hogy minden frakcióban
nagy a támogatottsága az anyagnak. A képviselő reményét fejezte ki,
hogy az EP is támogatja a jelentést a március eleji szavazást
követően.
Az európai méztermelés mintegy 260 ezer tonna, míg a magyar
25-30 ezer tonna között mozog évente - mondta, hozzátéve: míg az
élelmiszeripar termelésének 76 százalékát érinti a méhek beporzása,
addig a zöldség és gyümölcstermelés 84 százaléka függ ettől.
A helyzet komolyságára jellemző, hogy több helyen - például
Kínában és az Amerikai Egyesült Államokban is - már mesterséges
beporzást végeznek. A legfontosabb feladat azonban a magyar méhészek
érdekeinek védelme. Ezzel kapcsolatos a legfontosabb megállapítása a
jelentésnek: a mézhamisítással szemben erőteljesen, hatósági
szigorral kell fellépni az unió országaiban.
Miután a harmadik országokból az EU-ba érkező méz 20 százaléka
hamisítvány, meg kell változtatni a unióban a mézcímkék tájékoztató
szövegét, hogy a fogyasztók tényszerű tájékoztatást kapjanak a méz
összetételéről, és ez alapján választhassanak - szögezte le a magyar
EP-képviselő.
Bross Péter, az OMME elnöke az MTI-nek elmondta: Magyarországról
évente mintegy 20 ezer tonna mézet exportálnak, a legjelentősebb
mennyiséget uniós országokba. Belföldön évente mintegy 7-8 ezer
tonna méz fogy. Ez a mennyiség lehetne több - jegyezte meg.
Hozzáfűzte: a méhészeti ágazat éves árbevétele 20-26 milliárd
forint, amelynek kétharmadát a kivitelből származó bevétel teszi ki.