Hajléktalanok - Felmérés: radikálisan csökkenteni lehetne a hajléktalanságot jól működő lakóhelyi szolgáltatásokkal
Budapest, 2017. március 31., péntek (MTI) - A hajléktalanok körében végzett február 3-ai országos felmérés alapján elkészült szakértői vélemény szerint jól kiépített és jól működő lakóhely közeli segítő szolgáltatásokkal radikálisan csökkenteni lehetne a hajléktalanságot - közölte a Menhely Alapítvány kuratóriumának elnöke pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.
Győri Péter, aki egyúttal a felmérést végző Február Harmadika
Munkacsoport tagja, elmondta, hogy a megkérdezett 8071 hajléktalan
ember állapota és szükségletei alapján elkészült "szakértői
diagnózisok" szerint a döntő többség azért szorul
hajléktalanellátásra, mert hiányzik az olcsó lakhatás, a támogató
család, a lakóhely közeli ellátás, valamint az ápolást, gondozást
biztosító tartós bentlakásos intézményi elhelyezés.
Az idei felmérésben az ország 79 településének - elsősorban
városok - 222 hajléktalanellátó szolgálata vett részt. Idén 8071
hajléktalan adott választ a kérdőívre: aznap az országban 2521
hajléktalan ember töltötte az éjszakát közterületen, Budapesten
814-en, vidéki településeken 1707-en. Hajléktalanszállókon 5550
ember volt akkor.
Győri Péter hangsúlyozta, felmérés nem hajléktalanszámlálás,
tehát nem mondja meg, hogy mennyi hajléktalan ember van
Magyarországon, ráadásul - mint mondta - ez a szám naponta változik.
Közölte, hosszú évek óta az tapasztalható, hogy a közterületen
élő hajléktalan emberek kétharmada a vidéki városokban van. Ez
részben annak a következménye, hogy a vidéki hajléktalanokat ellátó,
illetve befogadó szervezetek "kiépítettsége" sokkal alacsonyabb,
mint Budapesten - mutatott rá Győri Péter.
Az idei felmérés újdonságáról szólva elmondta, az volt a céljuk,
hogy szociális diagnózist állítsanak fel a kérdezettekről: olyan
kérdéseket tettek fel, amelyek a megkérdezett hajléktalan ember
állapotára, szükségleteire vonatkoztak. Alapvetően arra próbáltak
választ találni, el lehet-e "vezetni" az illetőt oda, hogy önállóan
lakásban lakhasson.
Győri Péter azt mondta, hogy meglepték őket az eredmények, mást
vártak. "Azt vártuk, hogy körülbelül a 80 százalék azt mondja, hogy
jó helyen van, és segítséggel majd előrébb jut." A "szakértői
diagnózis" alapján azonban az derült ki, hogy a nagy többséget olyan
hiányok veszik körül, amelyek sokszor túlmutatnak a segítők
kompetenciáján. Így nehéz az egyéni segítő munkát végezni - jegyezte
meg.
A felmérésben részt vevő szakemberek "dianózisa" szerint az
állapítható meg, hogy a megkérdezettek 30 százaléka úgynevezett
lakóhely közeli segítő ellátás hiánya miatt részesül
hajléktalanellátásban. Azaz ilyen ellátás esetén ezek az emberek
lakásban lakhatnának. A negyedük esetében elég lenne ehhez egy
támogató, segítő család, 17 százalékuknak pedig az olcsó lakhatás, a
nagyobb jövedelem és a pénzbeli támogatás segítene.
A hajléktalan helyzetben lévők 9 százaléka ápolást, gondozást
adó tartós, teljes ellátást biztosító intézményi ellátásra szorul,
19 százalékuk ellátása pedig csak folyamatos segítséget nyújtó
intézményi keretekben képzelhető el.
Az utcán élők közül majdnem minden második megkérdezettről - 40
százalékukról - azt a diagnózist állították fel, hogy egy jól
megszervezett lakóhelyi szociális ellátás bent tudná tartani egy
lakásban - mutatott rá Győri Péter, hozzátéve, hogy a fiatal
hajléktalanok körében nagyon sokan, ha lenne számukra megfizethető
lakhatás, nem lennének az utcán vagy hajléktalanszállón. Szavai
szerint az eredményekből az derült ki, hogy "a hajléktalanellátás a
kezeletlen krízisek és megoldatlan hiányok gyűjtőhelye".
Győri Péter közölte azt is, hogy a felmérés alapján tíz
hajléktalan közül négyen azt válaszolták, hogy nekik "nehézséget
okozna egyedül, magányosan, önállóan lakni lakásban", tízből kettő
betegségére, fogyatékosságára hivatkozva nem tudna segítség nélkül
lakásban lakni. Továbbá minden második hajléktalan ember azt
válaszolta, hogy hosszabb ideig nem tudna önállóan lakásban lakni,
mert "vannak rossz szokásai", azaz életvezetési gondjai.
Az adatokról szólva kitért arra is, hogy a megkérdezettek 22
százaléka volt állami gondozott, 30 százalékukról mondták azt, hogy
roma, ez az arány évek óta nő, 30 százalékuk éhezett az elmúlt
időszakban, valamint 41 százalékuknak van tartós betegsége.
Megjegyezte, a hajléktalanok között nagyon sok az idős és beteg
ember.
Győri Péter szólt arról is, hogy a felmérés szerint a
megkérdezett hajléktalanok 27 százaléka gyűjtögetésből, kéregetésből
él, ilyen nagy arány korábban nem volt jellemző.
Közölte azt is, hogy a felmérés eredményeit a döntéshozók hosszú
évek óta felhasználják.
Aknai Zoltán, a Menhely Alapítvány igazgatója azt közölte, hogy
immár 19. éve készítették el a felmérést.
Gurály Zoltán, a Február Harmadika Munkacsoport vezetője
elmondta, az idén először a szociális munkásoknak is értékelniük
kellett az általuk megkérdezett hajléktalanokat, hogy mire lenne
szüksége az adott embernek.