Hoppál: a busójárás Közép-Európa "hatalmas farsangi fesztiválja"
Mohács, 2017. február 26., vasárnap (MTI) - A busójárás Közép-Európa "hatalmas farsangi fesztiválja", amelyet a magyar Országgyűlés törvénnyel is véd, az a hungarikumok sorában is helyt kapott - mondta a Duna-parti városban rendezett hatnapos népszokás vasárnapi fő programján a kultúráért felelős államtitkár.
Hoppál Péter köszöntőjében felidézte, hogy a Mohácson élő
nemzetiségek békés egymás mellett éléséből született gazdag, színes
kulturális hagyatékot az UNESCO emberiség szellemi kulturális
örökségének részévé választotta. A világ télűző hagyományait -
köztük a velencei és a Rio de Janeiró-i karnevált - példaként
említve kijelentette: a busójárás Közép-Európa "hatalmas farsangi
fesztiválja", amelyet a magyar Országgyűlés törvénnyel is véd,
hiszen az a hungarikumok sorában is helyt kapott. Az esemény
szervezőinek elmúlt tíz-tizenöt évben végzett munkáját méltatva azt
mondta, a busójárás méltán vált nagy nemzetközi eseménnyé. Szekó
József (Fidesz-KDNP) polgármester a mohácsiak több mint 250 éves
hagyományáról szólva felelevenítette: a busójárás egy télűző,
tavaszköszöntő, termékenységvarázsló farsangolás. A mohácsi
fesztivál népszerűsége töretlen, a szervezők becslései szerint a
busójárás kiemelt rendezvényei 80-100 ezer látogatót vonzanak. Az
érdeklődők szórakoztatásáról idén minden eddiginél több, mintegy
1300 maskarás gondoskodik, a busójárás hat napja alatt harmincnál is
több helyszínen mintegy nyolcvan programra várják az érdeklődőket. A
busók vasárnap kora délután csónakjaikkal a Mohács-szigetről
átkeltek a Dunán, a délutáni felvonulást követően a kompról a folyó
vizére bocsájtják a kimúlt telet jelképező fakoporsót, sötétedéskor
pedig meggyújtják a főtéren álló, rőzséből összehordott hatalmas
máglyát. A mohácsi jelmezesek hétfőn már házról házra járva
mutatják be télűző tudományukat, a húshagyókeddi zárónapon pedig
újabb máglyán elégetik a zord évszakot szimbolizáló koporsót. Mohács
messze földön híres farsangi fesztiválját egy 1783-as feljegyzés
említi először. A legenda szerint a helyi sokácok furfangos ősei a
török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre
menekültek. Álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve és
rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól
megrémülve fejvesztve menekültek a városból.