Illegális bevándorlás - A Bundestag jogászai szerint bizonytalan a 2015-ös német határnyitás jogi alapja
Berlin, 2017. szeptember 22., péntek (MTI) - Továbbra is bizonytalan, hogy milyen jogi alapon hozott döntést a német szövetségi kormány 2015 őszén a menedékkérők tömeges beengedéséről - állapította meg egy jogi szakvéleményben a szövetségi parlament (Bundestag) tudományos szolgálata a Die Welt című lap pénteki beszámolója szerint. Az ügy feltárására a vasárnapi Bundestag-választással kezdődő ciklusban akár parlamenti vizsgálóbizottság is alakulhat.
A Die Welt írása szerint az ellenzéki Baloldal (Die Linke)
felkérésére összeállított szakvéleményből kiderül, még a Bundestag
jogászai sem tudják, hogy a szövetségi kormány milyen jogi alapon
engedélyezte 2015. szeptember 4-én a Magyarországon az osztrák határ
felé elindult menedékkérők beutazását.
A szakértők kiemelik, hogy alapesetben meg kell tagadni a
belépést a biztonságos országokból érkező menedékkérőktől. Ez
mindenkire vonatkozik, aki a balkáni migrációs útvonalon érkezik,
mert az útvonal a biztonságos Ausztria felől éri el Németországot. A
szabály alól kivételt jelent, ha Németország a Dublin III. - uniós
menekültügyi - rendelet alapján átvállalja az illetékes országtól a
menekültügyi eljárás lefolytatását, vagy ha a szövetségi
belügyminisztérium rendeletet ad ki a menedékkérők beengedéséről.
Azonban ilyen rendelet nem lelhető fel a belügyminisztérium
aktáiban, és a kormány a menekültügyi eljárások lefolytatásának
átvállalásáról sem hozott hivatalos döntést.
A szakvéleményben azt a kérdést is körüljárták, hogy lett-e
volna szükség parlamenti felhatalmazásra a menedékkérők tömeges
beengedéséhez. A Bundestag jogászai kiemelték, hogy a szövetségi
alkotmánybíróság bevezette az úgynevezett lényegességi elvet,
amelynek értelmében nem a végrehajtó hatalomnak, hanem a
törvényalkotónak kell meghoznia a döntéseket az "alapvetően
normatív" területeken, kiváltképpen az alapjogok gyakorlása terén,
és ezt irányozza elő az úgynevezett "demokrácia-, és jogállamisági
elv" is - idézett a Die Welt a szakvéleményből.
A semlegességre kötelezett jogászok ugyan nem foglaltak állást
ebben a kérdésben, de rámutattak, hogy az alkotmánybíróság a
menekültek családegyesítései jogával kapcsolatban egy ítéletében
kimondta, törvényhozási döntés szükséges arról, hogy kell-e, és ha
igen, milyen mértékben kell korlátozni a külföldiek bevándorlását.
A rendre feltételes módban fogalmazó szakértők hozzátették, hogy
mindennek alapján akár amellett is lehetne érvelni, hogy a
Bundestagnak legalább utólag hozzá kellene járulnia a határnyitáshoz
- írta a Die Welt.
Hozzátették: a jobboldali liberális Szabad Demokrata Párt (FDP)
és az az Angela Merkel kancellár vezette CDU/CSU jobbközép
pártszövetségtől jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD)
jelezte, hogy parlamenti vizsgálóbizottság felállítását
kezdeményezik majd, ha bejutnak a Bundestagba, ami biztosra vehető,
tekintve, hogy mindkét párt támogatottsága nagyjából a kétszerese az
5 százalékos bejutási küszöbnek.