Kamatdöntés - Nem változott az MNB iránymutatása
Budapest, 2018. május 22., kedd (MTI) - A laza monetáris kondíciók hosszabb távú tartására vonatkozó iránymutatás nem változott, bár a piac által árazott hozamgörbe felfelé mozdult el - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa kedden közleményben a jegybank honlapján.
A testület kiemelte: az előző kamatdöntés óta eltelt időszakban
a nemzetközi pénzügyi piaci hangulat erősen ingadozott, a dollár
érdemben felértékelődött, az Egyesült Államok hosszú hozamai
emelkedtek. Ennek hatására romlott a feltörekvő piaci
kockázatvállalási hajlandóság, ami hatással volt a
kelet-közép-európai régió piaci folyamataira is - tették hozzá. A
változékony pénzügyi piaci környezetben a magyar gazdaságot továbbra
is stabil fundamentumok jellemzik, a külső adósság jelentősen
csökkent, a finanszírozási képesség továbbra is magas - közölték.
A monetáris tanács ismét megerősítette, hogy az inflációs cél
fenntartható eléréséhez az alapkamat, valamint a laza rövid és
hosszú oldali monetáris kondíciók tartós fenntartása szükséges. A
grémium szerint az inflációs cél fenntartható elérése 2019 közepére
várható.
A testület kedden, az elemzői várakozásoknak megfelelően, nem
változtatott a jegybanki alapkamat 0,9 százalékos szintjén, és a
kamatfolyosón sem. A jegybanki alapkamat mértéke 2016. május 25. óta
nem változott.
A monetáris tanács rögzítette: a tényleges kiszorítás
mennyiségének olyan mértékűnek kell lennie, amely biztosítja a
kialakult laza monetáris kondíciók tartós fenntartását. A testület
márciusban a második negyedévre megcélzott átlagos kiszorítandó
likviditás mértékét legalább 400-600 milliárd forintban határozta
meg.
A közleményből kiderül, a három hónapos betétállomány 75
milliárd forintos mennyiségi korlátját az MNB fenntartotta, a
finomhangoló forintlikviditást nyújtó devizaswap-állományát pedig
növelte.
Annak érdekében, hogy a laza monetáris kondíciók a hozamgörbének
nemcsak a rövid, hanem hosszabb szakaszán is érvényesüljenek, a
jegybank mind a jelzáloglevél-vásárlásokat, mind a monetáris
politikai célú kamatcsereeszközt programszerűen, folyamatosan és
hosszú ideig kívánja működtetni - szögezte le az MNB.
A monetáris tanács sikeresnek ítéli továbbra is a
jelzáloglevél-vásárlási programot, amelynek keretében május közepéig
az MNB 150 milliárd forintot meghaladó mértékben vásárolt
jelzálogleveleket.
A jegybank a bérek oldaláról érdemi inflációs hatást továbbra
sem azonosított.
A fogyasztóiár-index a következő hónapokban is a toleranciasáv
alsó felében alakulhat - állapították meg, utalva arra, hogy
középtávon az élénk belső kereslet és a bérköltségek emelkedése a
maginfláció emelkedésének irányába hatnak.
Az MNB szerint az árszínvonal emelkedését a mérsékelt külső
infláció és a historikusan alacsony szinten stabilizálódó inflációs
várakozások mellett a fokozatos munkáltatóijárulék-mérséklések,
illetve az idei áfakulcs-csökkentések is lassítják.
Az MNB újra leszögezte: a gazdasági növekedésben továbbra is
markáns szerepe lesz a belső kereslet általános erősödésének, de a
jegybank és a kormány programjai is nagyban hozzájárulnak a
növekedéshez.