Kelemen Hunor szerint Romániában egy láthatatlan "mély állam" hozza a magyarellenes intézkedéseket
Kolozsvár/Zeteváralja, 2017. augusztus 25., péntek (MTI) - Kelemen Hunor szerint Romániában egy láthatatlan és számonkérhetetlen "mély állam" hozza a magyarellenes intézkedéseket.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a
székelyföldi Zeteváralján tartott erről előadást pénteken, a
szövetség és a vele együttműködő ifjúsági szervezeteket tömörítő
Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) aktivistáinak az "edzőtáborában".
A politikus a Minority SafePack kisebbségvédelmi európai polgári
kezdeményezés megakadályozására irányuló román törekvéseket és a
kommunista rezsim által államosított ingatlanok
visszaszolgáltatásának leállítását is e "mély állam" ténykedésének
tulajdonította.
Mint felidézte, Románia annak idején az Európai Bizottság (EB)
oldalán szállt be a kezdeményezők által indított perbe, hogy
megakadályozza a polgári kezdeményezés bejegyzését. Miután
elveszítette a pert, és az EB bejegyezte a kezdeményezést, most a
bizottságot pereli. Megemlítette: az első pereskedés elindításakor
tagja volt a bukaresti kormánynak, de nem tudta kideríteni, hogy
milyen szervezet hozta meg a perbe lépésre vonatkozó döntést. "Azt
mondták, ez a román állam konszolidált álláspontja, és
érzékeltették, hogy ezt valahol máshol döntötték el" - idézte fel a
politikus.
Hozzátette: ugyanilyen homály fedi azt is, hogy milyen testület
döntött Románia újabb perbe lépéséről. Románia a Sorin
Grindeanu-kormány utolsó hivatali napján támadta meg az Európai Unió
bíróságán a polgári kezdeményezés bejegyzését, de - mint
kijelentette - Sorin Grindeanu cáfolta, hogy kormánya ilyen döntést
hozott volna, és állítja, hogy ő nem írt alá ilyen határozatot.
"Létezik valahol egy olyan struktúra, amely képes az országot
implikálni egy olyan döntésbe, amely nemcsak a romániai magyarok,
hanem a FUEN-ben (Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója) részt vevő
őshonos közösségek ellen irányul. Ezzel Románia azt üzeni, hogy nem
barátja az őshonos nemzeti kisebbségeknek" - állapította meg az
RMDSZ elnöke.
Kelemen Hunor szerint a "mély állam" állította le a kommunizmus
idején elkobzott tulajdon visszaszolgáltatását is. Megjegyezte:
Románia a NATO- és EU-csatlakozás előtt elfogadta, hogy természetben
szolgáltatja vissza az elkobzott javakat, de ezeknek csak a felét
adta vissza. A láthatatlan állam keze az igazságszolgáltatást
használta fel arra, hogy a román állam által elindított folyamatot
leállítsa. Megjegyezte: sokkal tisztességesebb lenne, ha az állam
módosítaná a törvényt, és kijelentené, hogy leállítja a
visszaszolgáltatást. A törvény azonban életben van, a restitúciós
bizottság működik, de semmilyen visszaszolgáltatási döntést nem hoz.
Kelemen Hunor bajnak tartja, hogy a láthatatlan állam úgy szerez
egyre nagyobb befolyást, hogy nem vonható felelősségre, és nem is
váltható le, mert nincs megválasztva. Megjegyezte: a román alkotmány
erősen köti az államfőt a láthatatlan állam képviseletéhez, hiszen
az államfőnek a titkosszolgálatokhoz, az ügyészséghez, a
nemzetbiztonsági tanácshoz, a hadsereghez és az erőszakszervekhez
kapcsolódó hatáskörei is vannak.
"Ne higgyétek, hogy lehet szabadság, jólét, stabilitás, ha nem a
választott politikusok hozzák meg a politikai döntéseket minden
területen. Ha szemet hunytok, akkor előbb-utóbb a láthatatlan állam,
a mély állam olyan hatalomra tesz szert, amely előbb utóbb a
szabadságot, a jólétet, a parlamenti demokráciát fogja kikezdeni.
Ezért nem is szabad rá haragudni, mert ez a természete: minél több
információ, minél több hatalom, minél több befolyás" - fogalmazott
zeteváraljai előadásában az RMDSZ elnöke.