Kis Miklós Zsolt: jó irányba fejlődik a mezőgazdaság
Zalaszentlászló, 2018. február 8., csütörtök (MTI) - Beváltotta a reményeket a kormány 2010-es megalakulása után körvonalazódott új agrárpolitika, amely a kis- és közepes birtokokat állította a középpontba - jelentette ki a Miniszterelnökség agrár- és vidékfejlesztésért felelős államtitkára csütörtökön Zalaszentlászlón.
Kis Miklós Zsolt a gazdakörök számára tartott fórumhoz
kapcsolódó sajtótájékoztatón azt mondta: az ágazat termelése hatodik
éve bővül, 2016-ban már elérte a 2619 milliárd forintot. A gazdák
jövedelmi adatai, az agrárium GDP-ből való részesedése, a harmadával
bővülő export, a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban létrejött
mintegy 70 ezer új munkahely azt mutatja, hogy jó irányba halad a
magyar agrárium - szögezte le az államtitkár.
A birtokpolitika, a támogatáspolitika, az adózás és az
adminisztrációs intézkedések területén az elmúlt nyolc év kedvező
változásai közül kiemelte a földforgalmi törvény megalkotását,
amellyel szavai szerint sikerült megakadályozni, hogy a termőföld
jelentős része külföldi kézbe kerüljön. A földhaszonbérleti formát
felváltotta a Földet a gazdáknak! program, amelynek révén mintegy
200 ezer hektárnyi birtok került 30 ezer magyar mezőgazdasági
vállalkozás tulajdonába - ismertette.
A támogatások területén is olyan változások történtek, amelyek a
kis- és közepes birtokok erősítését szolgálták, szakítva azzal a
2010 előtti gyakorlattal, amikor a támogatotti kör alig egy
százaléka nyerte el az európai uniós és hazai források 50 százalékát
- mondta. Az 1200 hektár fölötti nagygazdaságok területalapú
támogatásait elvonták, a nagyüzemeket a beruházási támogatásokban is
korlátozták, ez utóbbinak köszönhetően a források 80 százaléka
jutott a kis- és közepes gazdaságoknak - sorolta Kis Miklós Zsolt.
Hozzátette, hogy a sertés, a szarvasmarha, a baromfi, a tej és a
tojás áfájának csökkentése nagymértékben hozzájárult a
feketegazdaság visszaszorításához, a fogyasztás növekedéséhez.
Mindez annak köszönhető, hogy a hazai költségvetés végre olyan
helyzetben van, hogy évente több 10 milliárd forintot hagyhat az
ágazatnál - hangsúlyozta.
Kitért arra, hogy Magyarország kiállt a GMO-mentes
mezőgazdaságért, ami nemcsak "lelki, egészségügyi", hanem piaci
kérdés is, hiszen globálisan egyre keresettebbek az ilyen termékek.
A hazai kereslet is bővült, országszerte 287 új termelői piac jött
létre, de továbbiak támogatási pályázatairól is hamarosan döntés
születik - jelezte.
Kis Miklós Zsolt a zalai eredményeket ismertetve beszámolt
arról, hogy a vidékfejlesztési program 2015-ös indulása óta 23
milliárd forint támogatás érkezett a megyébe, és ebből 7,3 milliárd
beruházásokhoz köthető. Több mint 50 zalai vállalkozás az állattartó
telepek korszerűsítésére 2 milliárd forintnál is többet
fordíthatott, mintegy 900 millió forintot pedig 23 terménytároló
építésére biztosítottak. Az élelmiszeripari pályázatokon 12 zalai
vállalkozás több mint 1,2 milliárd forint támogatáshoz jutott.
A települési önkormányzatok közül 39 nyert el mintegy
egymilliárd forintot a külterületi utak rendbetételére, épületek
rekonstrukciójára pedig 30 önkormányzat több mint 600 millió
forintra nyújtott be támogatási igényt - részletezte a
Miniszterelnökség államtitkára.
Manninger Jenő, a térség fideszes országgyűlési képviselője
mindehhez hozzátette: az eredmények azért is fontosak, mert Zala
megye keleti részén az ipar "csak szerényen van jelen", inkább a
turizmus ad megélhetést az itt élőknek. Ennek ellenére számos
szántóföldi gazdálkodó vagy gyümölcstermesztő nyert a különböző
támogatási forrásokból.