KMKF-ülés - Kövér: kiemelkedően jók a Kárpát-medencei magyar kapcsolatok
Budapest, 2018. február 9., péntek (MTI) - Az Országgyűlés elnöke szerint a Kárpát-medencei magyar kapcsolatok - azaz a szorosan értelmezett nemzetpolitika - szempontjából összességében az elmúlt négy esztendő volt a legjobb és legsikeresebb, amely békeidőkben az utóbbi száz esztendőben a magyarságnak megadatott.
Kövér László a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF)
pénteki budapesti plenáris ülésén ezt több tényező szerencsés
együttállásának tulajdonította, s kifejtette: a választópolgárok
segítségével 2010-ben új fejezetet tudtak nyitni Magyarország
legújabb kori történelmében. Amint 1990-ben politikai értelemben
pontot tudtak tenni a nemzetellenes kommunizmus végére, úgy 2010-ben
demokratikus módon le tudták zárni a posztkommunizmus két évtizedes,
a nemzetpolitika szempontjából is súlyos ellentmondásokkal és
bizonytalanságokkal terhelt korszakát.
Hozzátette: 2010 után a magyar állampolgárság és a vele járó
választójog európai módon történő kiterjesztésével sikerült
közjogilag és a nemzetközi politikai térben is megerősíteni azt az
erkölcsi értelemben megkérdőjelezhetetlen tényt, hogy "mi,
Kárpát-medencei magyarok összetartozunk".
Kitért arra, hogy miután - a magyar emberek megfeszített
munkájával és teljesítményével - a 2010-ben a pénzügyi összeomlás
szélén tántorgó országot gazdaságilag "talpra állítottuk és
megerősítettük", 2014 és 2018 között a magyar gazdaságnak már volt
ereje jól érzékelhető módon növekvő pénzügyi erőt állítani a
nemzetpolitika mögé.
Hangsúlyozta, hogy 2014 és 2018 között megerősödött az alapvető
politikai egyetértés a nemzetpolitikáról a felelős hazai és külhoni
magyar politikai erők között, amelyhez egy, a korábbi időszakban
tapasztalnál jóval erősebb társadalmi támogatottság társult.
A posztkommunizmus korszakát lelkileg és politikailag is lezárni
képes magyarországi ellenzéki politikai erők - úgy tűnik -
napjainkban hasonlóképpen erőforrást látnak a külhoni magyarságban,
mint a kormánypártok - mondta.
Az Országgyűlés elnöke a politikai konszenzus formálódása
kapcsán elismeréssel emlékeztetett arra, hogy 2014 és 2018 között
nemcsak a magyarországi, hanem a külhoni magyar politikai erők
között is kialakult egy új együttműködés. Rámutatott: mindezen
biztató fejlemények természetesen nem képesek egyik pillanatról a
másikra feloldani azt a bizalmatlanságot, amelyet az elmúlt 28 év
nemzetpolitikai vitái és konfliktusai eredményeztek, s nem takarják
el szem elől azt sem, hogy mind a mai napig létezik - mégpedig
komolyan veendő támogatottsággal - olyan szélsőséges politikai erő
Magyarországon, amely tartalmilag nyíltan vállalja a kommunizmus
nemzetellenes politikai örökségét, tagadva a nemzeti összetartozás
erkölcsi és politikai parancsát.
Kövér László a kölcsönös bizalom szilárd alapjainak
megteremtésének szándékával kérte az ellenzéki pártoktól, hogy
ugyanolyan következetességgel érvényesítsék politikai gyakorlatukban
a magyarellenes szélsőségekkel szembeni - úgynevezett - zéró
toleranciát, mint amilyen következetességgel más szélsőségekkel
kapcsolatban számon kérték azt politikai ellenfeleiken az elmúlt 28
évben.
Hozzátette: ebben az időszakban jelentkezett és bontakozott ki
egy új együttműködés Kelet-Közép-Európa országai között is, amelynek
újszerűsége a résztvevő államok azon közös felismerésében
gyökerezik, hogy "mi, ezen térség népei nem vagyunk senkinek - sem
nyugati, sem keleti barátainknak - a cselédei".
Mint mondta, ezekben az országokban kezd tudatosodni, hogy
közösen többre jutnak, mint külön-külön.
Ennek a regionális partnerségnek a visegrádi országok képezik a
magját, de jó esély van arra, hogy a V4-eken kívüli "sorstársakkal"
is egyeztetni tudják lépéseiket, és egy erősödő kelet-közép-európai
regionális együttműködéssel nemcsak a saját érdekeket tudják jobban
érvényesíteni, hanem az Európai Unió szükséges megújulását is
segíteni tudják.
Kitért arra is, hogy 2018-ban száz esztendős évfordulója van a
kelet-közép-európai nemzeti államok megszületésének, s vannak, akik
ünnepelnek, és vannak, akik emlékeznek. "Mi, magyarok, ez utóbbi
csoportba tartozunk. Pontosabban: valójában mi vagyunk ebben a
térségben az egyedüliek, akik számára Kelet-Közép-Európa száz évvel
ezelőtti területi átrendezése nem történelmi álmaink beteljesedését,
hanem történelmi államunk feldarabolását, s vele nemzetünk máig
feldolgozhatatlan és elfogadhatatlan, igazságtalan és embertelen
szétszaggatását jelenti" - fogalmazott az Országgyűlés elnöke.
Rámutatott: nekünk nincs okunk ünnepelni az 1918-as esztendő
centenáriumát, de arra sincs okunk, hogy ne adjuk meg a tiszteletet
azoknak, akik nemzeti államuk létrejöttét ünnepelik. Különösképpen
akkor, ha ők is tiszteletben tartják a magyarok jogát ahhoz, hogy a
maguk érzelmeit méltósággal kifejezhessék, s a maguk igazságának
méltósággal hangot adhassanak.
Kitért arra is: talán nem önbecsapás abban bízni, hogy az
alakulóban lévő új kelet-közép-európai regionális együttműködés
elősegítheti azt is, hogy a térségre korábban jellemző, különösen a
20. században megnyilvánuló nemzeti szembenállást a nemzeti
kiengesztelődés, a hevületet a józanság váltsa fel. Magyarország a
szomszédos országokban élő magyar nemzeti közösségekkel együtt ebben
mindig társ lesz - ígérte.
Az ülésen néma felállással emlékeztek a közelmúltban elhunyt
Verestóy Attilára, akiben a Kövér László szavai szerint "a Romániai
Magyar Demokrata Szövetség, Székelyföld és a KMKF egy meghatározó
képviselőjét" veszítette el.
(FOTÓ)