KMKF-ülés - Szijjártó: a határon túli magyar közösségek álláspontja határozza meg a kormány nemzetpolitikáját
Budapest, 2018. február 9., péntek (MTI) - A magyar kormány nemzetpolitikájában továbbra is az a meghatározó, hogy nem Budapestről kell megmondani, mi a jó a határon túli magyar közösségeknek, hanem nekik kell megmondani, milyen álláspontot képviseljen a kormány az érdekükben - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken az Országházban.
A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumnak (KMKF) plenáris
ülésén felszólalva a tárcavezető kiemelte: a döntéshozatalkor, a
stratégia kialakításakor a kormány négy alapvetést tart szem előtt.
A határon túli magyar közösségeknek előnyösebb, ha a szülőhelyük
és az anyaország jó kapcsolatot ápol egymással, ezért Magyarország
próbál sikertörténeteket építeni, amelyek kellő bizalmi alapot
jelentenek, hogy a nehéz kérdéseket is a megoldás reményével
tűzzenek napirendre - mutatott rá. Úgy vélte, a magyar kormánynak,
parlamentnek, politikusoknak segíteni kell, hogy a határon túli
magyar közösségek ott tudjanak megerősödni, ahol élnek;
erőforrásként tekintenek rájuk, nem mint a kétoldalú kapcsolatok
hátráltatóira.
Kitért arra: továbbá ha meg kell védeni őket, akkor a nemzetközi
politikai eszköztárt is alkalmazni kell, ügyüket nem lehet
függetlennek tekinteni más politikai kérdésektől. Hiába fejtenek ki
nyomást Magyarországra nagyobb országok, nem engedhetnek abból, hogy
a határon túli közösségek jogait mindenképpen meg kell védeni -
jelentette ki.
Szijjártó Péter a szomszédos országokkal ápolt viszonyt
értékelve kifejtette: a magyar-szlovák kapcsolatok sosem voltak
ilyen jók, kiegyensúlyozottak, mint jelenleg. Szerbiában pedig
messze a legszélesebb jogokat biztosítják a magyar közösségnek, bár
ez nem volt mindig így - értékelt.
Románia tekintetében a külügyminiszter üdvözölte a
marosvásárhelyi római katolikus gimnázium újraalapítását, azt, hogy
"egy korábban visszafordíthatatlannak hitt nemzetiségi ügyet" meg
lehetett oldani, és gratulált a Romániai Magyar Demokrata
Szövetségnek (RMDSZ) a kérdésben tett erőfeszítéseiért.
Úgy látja, Szlovénia és Horvátország esetében kiegyensúlyozott a
kapcsolat, bár Horvátországgal vannak gazdasági viták.
A tárcavezető egyúttal az ukrán oktatási törvény ügyét hátba
szúrásnak nevezte, emlékeztetve: Magyarország volt a legfontosabb
támogatója Ukrajna euroatlanti integrációs törekvéseinek, de az
oktatási törvény a kétoldalú és nemzetközi kötelezettségeket
megsértve visszavágja a nemzeti kisebbségek jogait. Amíg ezt a
helyzetet Ukrajna nem oldja fel, Magyarország minden nemzetközi
aspirációját gátolja, és addig nincs megállapodás, amíg a
kárpátaljai magyarok azt nem mondják, hogy számukra megfelelően
rendeződött az ügy - hangsúlyozta.
Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy a határon túli
gazdaságfejlesztési programok elindultak, csaknem 25 600 pályázat
győzött, és 28,8 milliárd forint értékben támogattak mezőgazdasági
kistermelőket, kis- és közepes vállalkozásokat.
(FOTÓ)