Kompromisszumra jutottak az uniós szakminiszterek a kiküldetési irányelv módosításáról - BŐVÍTETT (új: részletek)
Brüsszel/Luxembourg, 2017., október 24., kedd (MTI) - Kompromisszum született a kiküldött munkavállalókra vonatkozó szabályozás módosításának fő vonalairól az európai uniós tagországok foglalkoztatási és szociális ügyekben illetékes minisztereinek hétfői luxembourgi tanácskozásán. Takács Szabolcs miniszterelnökségi államtitkár szerint a magyar delegációnak sikerült megvédenie a fuvarozói szektor érdekeit.
Az éjszakába nyúló tárgyalások végén a résztvevők minősített
többséggel úgynevezett általános megközelítést fogadtak el a
kiküldetési irányelvről, amelynek alapján a tagállami kormányokat
tömörítő EU-tanács megkezdheti az egyeztetést az Európai
Parlamenttel.
Takács közölte: a magyar kormány a visegrádi országok nevében
számos konstruktív javaslatot tett, amelyekhez több tagország is
csatlakozott, de ezeket csak részben fogadták el, így végül hat
másik állammal együtt Magyarország sem szavazta meg a tanácsi
döntést.
Az Európai Bizottság tavaly márciusban terjesztette be
módosítási javaslatát, amelynek értelmében a munkabér és a
munkafeltételek terén ugyanazok a szabályok vonatkoznának a
kiküldetésben lévő munkavállalókra, mint a helyiekre. A bírálók
szerint ez számos újonnan csatlakozott tagországot hátrányosan
érintene.
A most elfogadott kompromisszum értelmében a fogadó ország
munkajogi feltételeit 12 hónap után kellene alkalmazni, amit egyszer
meg lehetne hosszabbítani hat hónappal. A bizottság eredeti
javaslata 24 hónapról szólt, de sajtóhírek szerint Franciaország
keményen lobbizott ennek csökkentéséért.
Az egyezség egyik legfontosabb pontja, hogy ezen módosítás
előírásai nem fogják érinteni a fuvarozói szektort, arra vonatkozóan
külön szabályokat hoznak majd.
A miniszterek arról is megállapodtak, hogy az egyezség
létrejötte után a tagországoknak három évük lesz rá, hogy átültessék
nemzeti jogrendjükbe az új szabályokat, majd onnantól kezdve egy év
múlva fognak hatályba lépni ezek az előírások.
Takács Szabolcs a tanácsülés után elmondta, hogy a visegrádi
négyek csoportjának képviseletében az elmúlt hónapok során intenzív
tárgyalásokat folytattak, amelyek "eredményeként sikerült elérnünk,
hogy a módosítás ne vonatkozzon a valamennyi európai uniós
tagállamban jelentős gazdasági szerepet játszó fuvarozói szektorra".
Hozzátette, a kormány érvelése szerint a fuvarozók nem
kiküldött, hanem mobil munkavállalók, így rájuk logikusan más
szabályoknak kell vonatkozniuk. Mint mondta, ezt valamennyi tagállam
elfogadta, így a fuvarozók továbbra is változatlan feltételekkel
folytathatják tevékenységüket.
"Nagy eredménynek tekintjük, hogy a fuvarozói szektor
vonatkozásában addig kell folytatni a tárgyalásokat, amíg nem érünk
el egy mindenki számára elfogadható kompromisszumot" - hangsúlyozta
a Miniszterelnökség európai ügyekért felelős államtitkára, kiemelve,
hogy ezen tárgyalások során a kormány "továbbra is az érintett
magyar gazdasági szereplőkkel egyeztetve fogja kialakítja az
álláspontját".
Az irányelv módosítását 19 hónapja tárgyalják a tanács különböző
szintű ülésein, ami jól mutatja a kérdés összetettségét és a belső
piac működésére gyakorolt hatását - mondta.
Marianne Thyssen foglalkoztatásért felelős uniós biztos úgy
vélekedett, hogy "kiegyensúlyozott kompromisszum" született, mely
tisztességes szabályokat teremt minden fél számára.
Emmanuel Macron francia elnök a Twitter internetes közösségi
oldalon üdvözölte az "ambiciózus" egyezséget, amely - mint írta -
"több védelmet és kevesebb visszaélést" fog eredményezni.
A munkáltatók a jelenleg hatályos szabályok értelmében nem
kötelesek a fogadó országban érvényes minimálbérnél többet fizetni a
kiküldött dolgozóiknak, s így utóbbiak ugyanazért a munkáért gyakran
kevesebb fizetést kapnak, mint a helyiek, mi több, az Európai
Bizottság szerint ennek versenytorzító hatásai is lehetnek.
Az eredeti javaslat ellenzői azonban úgy látják, hogy a kérdés
nem uniós, hanem tagállami hatáskör, a bizottság által
kezdeményezett változtatások ráadásul akadályoznák a
szolgáltatásnyújtás szabadságát, és kiszorítanák a kelet- és
közép-európai munkavállalókat az egységes belső piacról.