Kormányszóvivő: Párizs és Budapest között megvan a kölcsönös szándék egymás álláspontjainak megismerésére
Párizs, 2017. június 26., hétfő (MTI) - Az új párizsi vezetés és a magyar kormány részéről megvan a kölcsönös szándék egymás álláspontjainak megismerésére és a párbeszédre - mondta az MTI-nek Kovács Zoltán kormányszóvivő hétfő este Párizsban, miután megbeszélést folytatott Emmanuel Macron francia államfő tanácsadóival.
Kovács Zoltán egynapos látogatásra érkezett a francia fővárosba,
hogy hivatalosan is felvegye a kapcsolatot a tavaszi elnök- és
nemzetgyűlési választások után felállt új adminisztrációval és a
sajtóval. Tájékoztatása szerint a két hónapja tervezett látogatásnak
külön aktualitást adott a múlt heti EU-csúcs és azon belül is a
visegrádi négyek és a francia elnök pénteki találkozója.
"Ha megvan a kölcsönös tisztelet, akkor komoly lehetőség van a
párbeszédre, amelyre egyébként igény is van. Ez irányú szándékát
mindenki kinyilvánította (...) Kölcsönös szándék van egymás
álláspontjainak megismerésére, s ez újdonság a korábbi évek
vagdalkozásaihoz, fenyegetőzéseihez és zsarolásaihoz képest" -
fogalmazott Kovács Zoltán.
A kormányszóvivő emlékeztetett arra, hogy az EU-csúcsot
megelőzően az Emmanuel Macronnal nyolc európai lapban megjelent
interjúban elhangzott bizonyos "udvariatlan" kijelentésekre az
azoknak megfelelő válasz érkezett a visegrádi négyek részéről.
Jelezte, hogy Magyarország abból indult ki, hogy "a párbeszéd
alapját a kölcsönös tisztelet jelenti, és az, hogy tudomásul
vesszük, hogy egyes kérdésekben másképp vélekedünk, másképp működnek
az intézményeink, de a különbségeket tiszteletben tartjuk, és azok
ellenére keressük az egyetértést és az együttműködés lehetőségeit".
A visegrádi négyek és a francia elnök brüsszeli megbeszélésén a
kormányszóvivő szerint kiderült, hogy amikor konkrétumokról van szó,
akkor "nem csak lehetősége, hanem módja is van a rendes
párbeszédnek, és a hangot is meg lehet találni".
A francia fél által kiemelt témában, a kiküldött munkavállalók
európai direktíváját illetően megfogalmazott különböző álláspontok
és perspektívák ellenére Kovács Zoltán szerint nyilvánvalóvá vált,
hogy van miről beszélni.
"Ami francia részről szociális dömpingnek tűnik, az
közép-európai részről agyelszívás" - hívta fel a figyelmet. A
visegrádi négyek részéről ugyanakkor mindenki nyilvánvalóvá tette,
hogy a visszaélések és a szabálytalanságok leküzdésére készek az
együttműködésre és a párbeszédre, az alapvető szabadságokat érintő
kérdésekben viszont az európai szerződéseknek kell útmutatónak
lenniük a kormányszóvivő szerint.
Kovács Zoltán francia partnereinek elmondta, hogy a visegrádi
négyek együttműködése kínál egy olyan formát, amely keretet adhat a
jövőbeni megbeszéléseknek.
"Ez az országcsoport azon dolgozik, hogy minden olyan kérdésben,
amely Európa jövőjét érinti, egyenrangú félként tudjanak megjelenni,
az álláspontjuk ugyanolyan relevanciával jelenjen meg, mint bármely
más nyugat-európai tagállamnak a véleménye" - hangsúlyozta.
A Le Monde című napilap újságírójával folyatott megbeszélése
után Kovács Zoltán úgy vélte, hogy "sok szempontból továbbra is
ugyanazok a sztereotípiák és negatív képek villannak fel és
ugyanazok a kérdések érkeznek, amelyekkel az elmúlt években már
sokat találkoztunk". Elmondása szerint "részben szimbolikus, részben
pedig áltémáknak" tekinthető ügyekben, például a sajtószabadság vagy
az igazságszolgáltatás kérdésében vonják kérdőre a magyar kormányt,
jóllehet ezeket Magyarország az Európai Unió illetékes szerveivel
már régen lezárta és megnyugtatóan kezelte. "Mégis ezek
Franciaországban a sajtóban és részben a politikában is visszatérő
témákat jelentenek" - mutatott rá.
Kovács Zoltán azt szeretné, ha az ilyen típusú témákról folyó
beszélgetésekben "a soha nem definiált európai értékek" helyett
mindenki ragaszkodna inkább azokhoz a témákhoz, amelyek benne van az
európai szerződésekben és alapdokumentumokban, és amelyekről jogi
erővel bíró döntések és kötelezettségvállalások is születtek. A
kormányszóvivő szerint csak ebben a keretben van értelme olyan
kérdésekről beszélni, mint a szolidaritás, a törvények betartása, az
együttműködés vagy Európa jövője. Az ezen túl mutató témák a
politikai vélemény kategóriájába tartoznak álláspontja szerint.
"Ezt a típusú felfogást nehezen fogadják el, hiszen továbbra is
előszeretettel kapjuk azokat a kritikákat, támadásokat, amelyek soha
nem definiált alapok mentén próbálnának fogást találni a magyar
kormányon" - mondta. Kovács Zoltán szerint az lenne fordulatot
jelentő megoldás, ha a tényekről és a magyar intézkedések
lényegéről, illetve jogilag megragadható elemeiről lenne szó a
francia sajtóban, s "akkor nyugodtabban tudna a magyar kormány is
szembenézni bármilyen váddal, mert az intézkedések az elmúlt években
kiállták a próbákat, a vitákban pedig az európai jognak megfelelően
járunk el" - tette hozzá.