Kövér László: a busójárás Európa egyik leghíresebb és legnagyobb hagyományőrző rendezvénye
Mohács, 2018. február 11., vasárnap (MTI) - A mohácsi busójárás Európa egyik leghíresebb és legnagyobb hagyományőrző rendezvénye - mondta a városban rendezett hatnapos népszokás vasárnapi fő programján az Országgyűlés elnöke.
Kövér László a mohácsiak több mint 250 éves hagyományáról szólva
felelevenítette: a busójárás immár kilencedik éve az emberiség
szellemi világörökségének hivatalosan is számon tartott része. "Az
ezen a földön élő elődeink nem akartak az otthonukat fenyegető
idegenség, sötétség és gonoszság rabjai lenni, ezért riasztó
jelmezekbe, busóknak öltözve elűzték mindazt, ami fenyegette őket" -
fogalmazott a házelnök. Kövér László a jelennel párhuzamot vonva
"napjaink busóit" arra kérte, hogy űzzenek el minden rosszat, ami
Magyarország, Európa és a nagyvilág jóakaratú embereit fenyegeti.
Ezen rosszak között említette az embereket egymással szembefordító
sötétséget, amely a férfiakat és nőket, az időseket és fiatalokat
nem egymás társaivá, hanem egymás ellenségeivé akarja tenni és
"amely világot az egyéni önzésre, gyűlöletre és az embertelenségre
akarja építeni" - hangoztatta a politikus. Hargitai János, a
térség kereszténydemokrata országgyűlési képviselője köszöntőjében a
felvonuló maskarásokat, a szervezőket és a közönséget is méltatva a
többi között arról beszélt, hogy a busójárásra "az egész világ
értékként tekint". A mohácsi fesztivál népszerűsége töretlen, a
szervezők becslései szerint a busójárás kiemelt rendezvényei 80-100
ezer látogatót vonzanak. Az érdeklődők szórakoztatásáról idén
rekordszámú, 1350 maskarás gondoskodik, a busójárás hat napja alatt
35 helyszínen 80 program várja az érdeklődőket. A busók vasárnap
kora délután csónakjaikkal a Mohács-szigetről átkeltek a Dunán, a
délutáni felvonulást követően a kompról a folyó vizére bocsájtják a
kimúlt telet jelképező fakoporsót, sötétedéskor pedig meggyújtják a
főtéren álló, rőzséből összehordott hatalmas máglyát. A mohácsi
jelmezesek hétfőn már házról házra járva mutatják be télűző
tudományukat, a húshagyókeddi zárónapon pedig újabb máglyán elégetik
a zord évszakot szimbolizáló koporsót. Mohács messze földön
híres farsangi fesztiválját egy 1783-as feljegyzés említi először. A
legenda szerint a helyi sokácok furfangos ősei a török megszállás
elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. Álruhákat
öltve tértek vissza a folyón átkelve és rajtaütöttek a babonás
törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve
menekültek a városból.
(FOTÓ)