Külföldi sajtó Magyarországról - Berlin
Berlin, 2017. november 10., péntek (MTI) - A Die Welt című német konzervatív lap a visegrádi országok és Németország viszonyáról közölt pénteki elemzésében foglalkozott Magyarországgal.
Az igazi megosztottság az Európai Unióban című írásában a
szerző, Boris Kálnoky kiemelte, hogy veszélyes, mély árok alakult ki
Németország és az EU keleti tagállamai között.
Német diplomatákat idézve hozzátette, Berlinben nem értik, hogy
mit akarnak a keletiek, milyen konkrét elképzelésük van az EU-ról.
Kifejtette, hogy ez kissé úgy hangzik, mintha korlátoltnak tartanák
a kelet-európaiakat, és éppen ez az a hangnem, amely bántja őket.
Azonban a kijelentést úgy is lehet értelmezni, hogy német megítélés
szerint "például a magyarok semmi mást nem akarnak, mint a
belpolitikában pontokat szerezni az EU démonizálásával".
Ezt jelzi egy név nélkül nyilatkozó német diplomata megjegyzése
is, miszerint Berlinben néha úgy tűnik, hogy a magyarok +folyton
bokán rúgnak minket, csak azért, mert ez hasznos nekik
belpolitikailag+. Ez a magatartás +természetesen nem veszi jól ki
magát+ - tette hozzá.
A Die Welt szerzője hangsúlyozta, hogy ennek az "elidegenedésnek
végzetes következményei lehetnek". A másik oldalról megszólaltatta
Orbán Viktor kormányfő egy ugyancsak név nélkül nyilatkozó
tanácsadóját, aki szerint Angela Merkel német kancellár
környezetében nincs senki, aki +a szívével érezné+, hogy miként
működik a visegrádi országok térsége. A magyar Németország-politika
egy további képviselője hozzátette, hogy szerinte a németek nagyon
is képesek lennének megérteni a régiót, de egyszerűen nem akarják.
Ugyanakkor a német oldalon is tapasztalni, hogy úgy érzik, nem
értik meg őket Kelet-Európában. Azonban egy múlt heti berlini
konferencián a külügyminisztérium európai ügyekkel foglalkozó
osztályának helyettes vezetője, Peter Ptassek nyíltan elismerte, nem
volt helyes eljárás az, hogy megpróbálták a menekültkvóták
elfogadására kényszeríteni a visegrádi országokat - írta Boris
Kálnoky, kiemelve, valószínűleg ez volt az első alkalom, hogy a
német kormány részéről nyilvánosan elismerték, hogy hibáztak a
menekültkvóták ügyében.
A szerző hangsúlyozta: "a németeknek el kell ismerniük, hogy
tanulni is lehet Kelet-Európától, így például Orbán kemény
vonalvezetése a menekültpolitikában ma már szinte standardnak számít
az EU-ban".
A másik oldalnak pedig érdemes volna bemutatni egy részletes
tervet az EU jövőjéről - írta Boris Kálnoky, hozzátéve: a visegrádi
országok eddig csak a védelmi politikában mutattak hajlandóságot az
EU erősítésére. Most Sebastian Kurzban reménykednek, de az még csak
a jövő zenéje, hogy az új osztrák kancellár be tudja-e tölteni a
Kelet és Nyugat közötti összekötő kapocs szerepét.