Kúria: a gyerektartási perek felgyorsítása érdekében a bíróságok elfogadhatnak bizonyos köztudomású tényeket
Budapest, 2018. május 19., szombat (MTI) - A Kúria elemezte a gyerektartás összegéről szóló ítélkezési gyakorlatot és arra jutott, a gyerektartási perek felgyorsítása érdekében a bíróságok elfogadhatnak köztudomású tényeket, mint például a kiskorú gyermek alapszükségletének havi összege vagy a regionális munkaerő-helyzet - mondta Makai Katalin tanácselnök, a joggyakorlat-elemzést végző csoport vezetője az MTI-nek. Mint mondta, az utóbbi években jelentősen megnőtt a Kúriához érkező, a gyermektartásra vonatkozó ítéletekkel kapcsolatos felülvizsgálati kérelmek száma, ez a családjogi ügyek 40 százalékát teszi ki. Emellett ez az a jogterület, ahol a leghamarabb fordultak a felek a Kúriához az új Polgári törvénykönyv szerint elbírált ügyekben. A joggyakorlat-elemzés során mintegy 600 első- és másodfokú ítéletet tekintettek át a szakértők.
Hozzátette: a tapasztalatok szerint míg Budapesten, illetve a
főváros környékén a sok vállalkozás, a kiugróan magas jövedelmek és
esetenként azok eltitkolása jellemző és ezért a tartási perek alapos
bizonyítást igényelnek, addig az elmaradottabb régiókban inkább
annak mérlegelése okoz problémát, hogy a rendelkezésre álló csekély
jövedelem hogyan osztható fel úgy, hogy a gyermek tartása mellett a
kötelezett szülő megélhetése is biztosítható legyen.
Elmondta: a gyermektartási perek alapvető feladata a kiskorú
gyermek indokolt szükségleteinek megállapítása, illetve a szülők
tartási képességének vizsgálata és ennek alapján a tartásdíj
mértékének meghatározása, valamennyi fél méltányos érdekének szem
előtt tartásával, de a kiskorú gyermek érdekét elsődlegesnek
tekintve. Az elemzés során arra jutottak, hogy a gyermek indokolt
szükségletébe nemcsak az alapszükségletek (mint az élelmezés,
ruházkodás) tartozik bele, hanem például a számítógép,
internethasználat, mobiltelefon is, ami a gyermek kiegyensúlyozott,
harmonikus fejlődését elősegít. Általános gyakorlat a speciális
szükségletekkel kapcsolatos kiadások megosztása is (például az
értelmi fogyatékos gyermek fejlesztésének költsége, az ételallergia
által indukált többletköltsége), ugyanakkor a havonta több százezer
forinttal járó magániskola költsége csak akkor számolható el a
tartásdíj részeként, ha az a szülők közös döntése volt.
Makai Katalin elmondta: a joggyakorlat-elemző csoport által
vizsgált ügyek hozzávetőleg 60 százalékában jutottak a bíróságok
arra a következtetésre, hogy a kötelezett kimutatott jövedelme
valós, a többi esetben a tényleges jövedelem megállapításához
hosszadalmas bizonyítási eljárásra volt szükség.
Ha a kötelezett arra hivatkozik, hogy képzetlensége vagy
betegsége miatt nem tud elhelyezkedni, vagy minimálbéren
foglalkoztatott abban a gazdasági társaságban, amelyet más cégekkel
és azok ingatlanjaival együtt a családtagjainak ajándékozott vagy
"adott el" (vagyis tudatosan "vagyontalanította" el magát), akkor a
régió munkaerőhelyzete, orvosszakértő illetve a vagyont megkapó
családtagok meghallgatása alapján a bíróság meg tudja állapítani,
hogy valóban csak a tartási kötelezettsége alól akart-e kibújni -
magyarázta. Egyes esetekben szükség lehet könyvszakértő bevonására
is.
Megjegyezte: a bíróság a kötelezett kereseti kimutatásából és a
felek ezzel kapcsolatos nyilatkozatából indul ki, de további
bizonyíték lehet az adóbevallás, a környezettanulmány, a
tanúvallomások, a gépjármű- és ingatlannyilvántartás. A pár éve még
csak ritkán alkalmazott bizonyítási eszközök az internetes világ
térhódításával a jogalkalmazásban is megjelentek, a világháló
adatai, a közösségi oldalakon tett bejegyzések, fényképek is
eszközökké váltak a bizonyítási eljárásban - fogalmazott. A
bíróságnak el kell ismernie a tartásdíj meghatározásakor a gyermek
ellátására és nevelésére fordított munkát és időt is.
A munkacsoport arra jutott, felgyorsíthatná a pereket, ha a
bíróságok gyakrabban élnének a hivatalbóli bizonyítással, illetve,
ha a bíróság bizonyos tényeket - mint az adott régió
munkaerő-helyzete, a kiskorú gyermek alapszükséglete és annak
életkorral történő növekedése - köztudomásúnak fogadnának el és
ebben már nem folytatnának bizonyítást, így rövidítve az eljárás
idejét.
Úgy véljük, a hazai viszonyok között nem alkalmazható az a fajta
"automatizmus", ahol a gyermekek életkorát, számát, a kötelezett
igazolt jövedelmét egybevéve, bírói közreműködés nélkül születik
döntés a tartásdíjról - mondta Makai Katalin. Ugyanakkor - tette
hozzá - meg lehet határozni a gyermek köztudomású alapszükségletét,
amit a szülőknek minden körülmények között biztosítaniuk kell
gyermekük számára, ez a munkacsoport szerint jelenleg havi 25 ezer
forint. Ezzel összefügg a minimáltartásdíj, amit a kötelezettnek
kevés kivételtől eltekintve (ilyen lehet, ha a kötelezett például
kizárólag rabkeresménnyel rendelkezik) feltétlenül teljesíteni kell,
ezt a joggyakorlat-elemző csoport 15 ezer forintban látja
megállapíthatónak - mondta.