Lepsényi: a digitális technológiák lesznek a legfontosabbak az iparban
Zalakaros, 2018. január 18., csütörtök (MTI) - Minden iparágban a digitális technológiák lesznek a legfontosabbak a következő években, ezt jelenti a negyedik ipari forradalom - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára csütörtökön az Élni és dolgozni a digitális világban címet viselő zalakarosi konferencián.
Lepsényi István a Pannon Egyetem és a Felsőbbfokú Tanulmányok
Intézetének (FTI) rendezvényén felidézte, hogy a 2016-ban a kormány
által elfogadott iparfejlesztési Irinyi Terv abból a szándékból
született, hogy néhány éven belül a jelenlegi 23-ról 30 százalékra
növekedjen az ipari termelés aránya a GDP-n belül.
Miután néhány éven belül minden iparágban a digitális
technológiák lesznek a legfontosabbak, ezért a kormányzati szándék
szerint elsősorban a járműgyártás, a honvédelmi ipar, az
infokommunikáció, a zöldtechnológia, az egészségipar, az
élelmiszeripar és a speciális gépgyártás terén kell erősítenie
Magyarországnak - sorolta az államtitkár.
Az államtitkár szerint a virtuális és a fizikai világ
összefonódása, a minden területet átfogó digitalizáció jelenti a
negyedik ipari forradalmat. Az elmúlt 10 évben felhalmozott
információ mennyisége meghaladja az emberiség korábbi több mint 10
ezer évének mennyiségét, ami "sokkal nagyobb sebességre kényszeríti
a világot" - mondta.
A digitalizáció révén nő a termelékenység, csökken az állásidő,
gyorsabb lesz a piacra kerülés, csökken a karbantartási idő, ami azt
üzeni a magyar vállalatoknak, hogy lemaradnak, ha nem alkalmazkodnak
ezekhez a kihívásokhoz.
A felzárkózást szolgálja a nemzeti technológiai platform is, az
ebben résztvevő cégek, egyetemek, kutatóközpontok a gazdaságot és a
kormányzatot segítik a gyártás digitalizálásának erősítésében.
Digitális innovációs központok épülnek a világban, s ezen a térképen
Magyarország is rajta van, például a zalaegerszegi járműipari
tesztpálya építése révén - fejtette ki Lepsényi István.
Az NGM államtitkára arról is beszélt, hogy a magyar GDP 52
százalékát előállító kisvállalkozások vannak a legalacsonyabb
szinten a digitális technológiák alkalmazásában, egy 150 hazai
nagyvállalatot érintő felmérés szerint ugyanakkor ezen cégeknek is
csak a 14 százaléka alkalmaz jelenleg intelligens megoldásokat.
Cseresnyés Péter, az NGM munkaerőpiacért és képzésért felelős
államtitkára arról értekezett, hogy az iparban, a gazdaságban
tapasztalható változások komoly kihívást jelentenek a magyar
munkaerőpiacnak, illetve a szakképzésnek.
Jelenleg például 60 ezer üres álláshely van a legalább 5 főt
alkalmazó vállalkozásoknál, ugyanakkor a potenciális
munkaerő-tartalék jelentős mértékben csökkent, a
közfoglalkoztatottakkal együtt 576 ezer, nélkülük 370 ezer embert
jelent. Nemcsak a munkaerő-kínálat csökkent, de ezen belül is azok
kerültek többségbe, akiknek alacsony a képzettsége vagy a
motiváltsága.
A munkaerőért folytatott növekvő versenyben mára a cégek 21,9
százalékánál gondot okoz a toborzás, szinte nincs olyan cég, ahol
időszakosan ne jelentene problémát egy-egy álláshely betöltése -
jelezte az államtitkár.
A dolgozók számára örvendetes, hogy 2013 óta 34-35 százalékkal
nőttek a reálbérek, a kormányzatnak pedig komoly szándéka, hogy a
közfoglalkoztatottságból minél többen kerüljenek át az elsődleges
munkaerőpiacra. Szakképzett fizikai dolgozókból van a legnagyobb
hiány, mert "a fizikai munka becsületét lejárattuk, ezt helyre kéne
billenteni", de szakképzetlen fizikai dolgozókra is nagy szükség
lenne, főként a mezőgazdaságban és az építőiparban - modta az
államtitkár.
A kormányzat szándéka szerint a közfoglalkoztatás rendszerének
reformjával, a munkaerő mobilitásának erősítésével, központi
programmal finanszírozott munkásszállók építésével, a
munkahelyteremtő beruházások adó- és bértámogatásával lehet segíteni
a munkaadókat és a munkavállalókat - ismertette Cseresnyés Péter.
Mint kifejtette: a szakképzés átalakításában is nagy szerepet
kap a digitális alaptudás megszerzése, a kompetenciák, készségek
fejlesztése ugyancsak nagyobb hangsúlyt kap, illetve kiemelt szerepe
van az egész életen át való tanulásnak is.
Az NGM államtitkára kitért arra is, hogy a digitalizáció
térnyerése Magyarországon több mint félszáz szakmát és mintegy
félmillió embert érinthet rövid időn belül. Olyan munkakörök
szűnhetnek meg, mint a hitelügyintézők, a recepciósok, a jogi
asszisztensek, a bolti eladók.
Akinek van digitális ismerete, könnyebben talál munkát, ezért
segíteni kell - elsősorban az idősebbeket - az ilyesfajta hátrányok
a leküzdésében. A digitális fejlődés révén ugyanakkor újabb
munkakörök jöhetnek létre, például három év alatt 4000 új fejlesztő
informatikus képzését támogatja a kormány - jelezte Cseresnyés Péter.