Londoni elemzők: 5 százalék körüli ütemben növekedhetett a magyar gazdaság az első negyedévben
London, 2018. április 25., szerda (MTI) - Londoni pénzügyi elemzők szerint valószínűleg továbbra is kiemelkedően gyors volt, de egyben tetőzhetett is a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok növekedési üteme az idei első negyedévben. A magyar gazdaság éves összevetésű növekedése a legfrissebb citybeli előrejelzés szerint elérhette az 5 százalékot. A londoni elemzői közösség ugyanakkor eltérően ítéli meg a magyar monetáris politika várható reakcióját.
Az egyik legnagyobb londoni székhelyű globális
pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics közgazdászai a
térség idei növekedési kilátásairól összeállított, szerdán
ismertetett prognózisukban közölték: modellszámításaik arra utalnak,
hogy a közép-európai EU-térség hazai összterméke (GDP) éves
összevetésben 4,5-5 százalékkal bővülhetett 2018 első három
hónapjában, annak ellenére is, hogy a régió kulcsfontosságú
euróövezeti exportpiacain a legutóbbi aktivitási adatok és
felmérések lanyhuló lendületet jeleznek.
A ház kiemeli, hogy a közép-európai EU-gazdaságok
feldolgozószektorainak aktivitását mérő beszerzésimenedzser-indexek
(BMI) is gyengültek kissé az első negyedévben, és az ipari termelés
lendülete is alábbhagyott valamelyest, mindezt azonban
ellentételezte a kiskereskedelmi fogyasztás gyorsulása, amelyet a
gyors bérnövekedés, az infláció lassulása és a laza monetáris és
költségvetési politika hajtott.
A Capital Economics londoni elemzői szerint azonban
valószínűtlen, hogy a fogyasztásra alapuló szektorok jelenlegi
növekedési üteme fenntartható lesz, és a ház ezért szerepelteti
előrejelzésében azt, hogy a térségi GDP-növekedés üteme 2018 végén -
2019-re is áthúzódóan - lassulásnak indul.
A cég közölte: növekedési előrejelző modellje (GDP Tracker) azt
valószínűsíti, hogy a magyar gazdaság hozzávetőleg 5 százalékos éves
ütemben nőtt az idei első negyedévben.
A Capital Economics elemzői szerint az általuk valószínűsített
erőteljes első negyedévi növekedési teljesítmény hajtóereje a
választások előtti költségvetési ösztönzés volt.
A ház becslése szerint ennek nyomán a GDP-arányos magyar
államháztartási hiány az ESA 2010 szabvánnyal számolva 0,8
százalékponttal 2,7 százalékra növekedhetett 2018 első három
hónapjában.
Jóllehet a magyarországi infláció jelenleg jóval elmarad a
Magyar Nemzeti Bank (MNB) 3 százalékos központi célszintjétől, a
gyors bérnövekedés azonban a következő hónapokban várhatóan már
erősödő inflációs nyomást eredményez - vélekedtek szerdai
prognózisukban a Capital Economics londoni elemzői.
A ház megismételte azt a régóta érvényes előrejelzését, amely
szerint az MNB ebben a helyzetben az idén hozzákezd nem
konvencionális enyhítési intézkedéseinek leépítéséhez, és 2019-ben
emelheti jelenleg 0,90 százalékos alapkamatát.
A cég szerint azonban megvan annak a kockázata is, hogy a magyar
monetáris politika "túl hosszú ideig marad túl enyhe", más nagy
londoni házak ugyanakkor nem osztják azt a véleményt, hogy az MNB
jelenlegi monetáris politikája kockázatokat hordozna.
A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni
befektetési részlegének feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzőstábja
ugyancsak szerdán bemutatott tanulmányában "talányosnak" nevezte,
hogy a közép- és kelet-európai EU-gazdaságokban az erőteljes
gazdasági és bérnövekedés környezetében is alacsony az infláció.
A ház szerint ennek fő okai között lehet, hogy a térség legtöbb
gazdaságában az egységnyi termékértékre jutó teljes munkaköltség -
elsősorban a társadalombiztosítási hozzájárulás csökkentése és a
termelékenység javulása miatt - lassabban nőtt, mint a bérkiáramlás,
és ez a bérnövekedés inflációs hatásának erőteljes ellensúlyozó
tényezője.
A Morgan Stanley londoni elemzői közölték: mindent egybevetve
azzal számolnak, hogy Magyarországon és Lengyelországban az éves
infláció valamikor 2019-ben éri el a jegybankok központi célszintjét.
A ház hangsúlyozza ugyanakkor szerdai tanulmányában, hogy még
ebben az előrejelzési környezetben sem tapasztalja a kamatpolitika
semlegesebb alapokra állításának szándékát a két jegybank részéről,
sőt inkább úgy tűnik számára, hogy a magyar és a lengyel központi
bank kész megengedni a jelenleginél is mélyebben negatív reálkamatok
kialakulását, és hajlandók elviselni a tűrési sáv felső tartományáig
gyorsuló inflációt is.
Ennek oka a Morgan Stanley londoni elemzői szerint az, hogy sem
a magyar, sem a lengyel jegybank nem tart a gazdaság túlfűtötté
válásától, és ebben a helyzetben a gazdasági növekedésre helyezi a
hangsúlyt.
A Morgan Stanley közgazdászainak várakozása szerint mindezek
alapján a kamatnormalizálás - Magyarországon a magasabb BUBOR
rátával, Lengyelországban az alapkamat emelésével - legkorábban 2019
második felében válhat esedékessé.