Londoni elemzők: jövőre monetáris szigorítás kezdődik a közép-európai EU-gazdaságokban
London, 2017. május 25., csütörtök (MTI) - Londoni pénzügyi elemzők szerint az erőteljes gazdasági növekedés és az egyidejűleg gyorsuló infláció azt valószínűsíti, hogy jövőre monetáris szigorítási ciklusok kezdődnek a közép-európai EU-gazdaságokban, köztük Magyarországon, és a térség jegybanki alapkamatai várhatóan a piaci várakozásokat meghaladó mértékben emelkednek.
Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a
Capital Economics csütörtökön ismertetett tanulmányában közölte: a
térségre külön Taylor-szabályt dolgozott ki a helyileg érvényesülő
változók figyelembevételével.
A Taylor-szabály alapeseti alkalmazása a ház számításai szerint
arra vall, hogy Magyarországon, Lengyelországban és Romániában 2018
végéig 2,50, 3,00, illetve 4,25 százalékra emelkednek a jegybanki
alapkamatok a jelenlegi 0,90, 1,50, illetve 1,75 százalékról.
Csehországban a Capital Economics modellje szerint a szabály
alkalmazásával a jelenlegi 0,05 százalékról 1,00 százalékra
emelkedne az irányadó jegybanki kamat jövőre.
A Taylor-szabály ökonometriai levezetésének alapeseti változata
azt mutatja meg, hogy az inflációs cél és a tényleges infláció,
valamint a potenciális és a tényleges gazdasági növekedés ütemei
közötti eltérések a nominális jegybanki kamat mekkora és milyen
irányú módosítását indokolják.
A Capital Economics azonban helyileg érvényesülő változókkal is
kiegészítette a szabályrendszert, hangsúlyozva, hogy ezek
figyelembevételével eltérhetnek a tényleges kamatpályák a szabály
alapeseti változatából következtethető ívektől.
Magyarország és Románia esetében a cég például hangsúlyosan
figyelembe vette a maginflációs dinamika fontosságát, Magyarországon
külön pedig a külső adósságállományt is, valamint azt, hogy
Magyarországon "politikai fontossággal" bír az alacsony alapkamat
fenntartása.
Mindezek alapján a Capital Economics londoni elemzői a
Taylor-szabály által sugallttól valamelyest eltérő mértékű, de így
is jelentős monetáris szigorítási ciklusokat várnak jövőre a
vizsgált közép-európai EU-térségben.
Minden potenciális változót figyelembe véve a cég azt jósolja,
hogy Magyarországon 2018 végéig 2,00 százalékra, Lengyelországban
2,50 százalékra, Csehországban 1,00 százalékra, Romániában 3,50
százalékra emelkedik a jegybanki alapkamat.
A ház hangsúlyozza, hogy a jelenlegi árazásokból
következtethetően a piaci szereplők a jövő év végére mindössze 1,00
százalékig emelkedő magyar jegybanki alapkamatot várnak.
A Capital Economics csütörtöki előrejelzése a szélesebb londoni
elemzői konszenzusnál is jóval agresszívabb.
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni
befektetési részlegének elemzői például 2019 előtt nem számolnak a
Magyar Nemzeti bank (MNB) 0,90 százalékos alapkamatának emelésével,
és a következő tizenkét hónapban általánosságban is korlátozottnak
tartják a magyar monetáris politika szigorításának mozgásterét.
A ház jelenleg érvényes előrejelzése szerint a szigorítás felé
tett első lépés valószínűleg az lesz, hogy az MNB monetáris tanácsa
kiveszi a kamatdöntő ülések utáni közleményekből az enyhítési
alapállásra utaló részeket. A JP Morgan londoni elemzői szerint erre
2017 második felében nyílhat lehetőség.
Egy másik globális bankcsoport, a Morgan Stanley londoni
elemzőinek legutóbbi helyzetértékelése szerint bár monetáris és
költségvetési oldalon is eltúlzott mértékben pro-ciklikus alapállás
érvényesül Magyarországon, azonban a jelenlegi alacsony fogyasztói
infláció, a "rugalmas hozzáállás" az inflációkövetéshez, valamint a
rendkívül erőteljes fizetésimérleg-pozíció bőséges teret nyújt az
MNB-nek a jelenlegi expanzív monetáris politika fenntartásához.