Mágneses "ketrecek és kötelek" befolyásolják a napkitörések erejét
Párizs, 2018. február 9., péntek (MTI) - Francia kutatók úgy vélik, megfejtették a napkitörések titkát: mágneses ketrecek és mágneses kötelek befolyásolják a napkitörések erejét.
A szakértők szerint a különböző mágneses szerkezetek
interakciója irányítja a Napból érkező kitöréseket. Általánosságban
véve a Nap mágneses mezejében fellépő hirtelen, erőteljes
átrendeződés okozza a ezeket. Napkitörések önmagukban is
kialakulhatnak, vagy erőteljes plazmarobbanások kíséretében is. Ha
az ezekből a robbanásokból származó töltött részecskék elérik a
Földet, károsíthatják az infrastruktúrát, például a műholdas
rendszereket és az elektromos hálózatokat.
A folyamatot a struktúrák két típusa irányítja, amelyek a Nap
mágneses mezejében alakulnak ki: a Nap felszínéről kiemelkedő
mágneses mezővonalakból álló bonyolult szerkezetű "mágneses
ketrecek" és a "mágneses kötelek", melyek a napfelszínről felszálló
plazma alkotta gigantikus fonott ívek.
A kötél a mágneses ketrecbe van zárva. Ha a ketrec erős, képes
ellenállni a kötél csavarodásainak, viszont ha gyenge, kitörés
alakul ki - írja a BBC.com.
"A lényegi pont, hogy információnk van valamiről, aminél nem
számítottunk arra, hogy fontos szerepet játszhat. Ez a ketrec a
kötél körül" - mondta Tahar Amari, a CNRS francia kutatóközpont és a
párizsi École Polytechnique kutatója. A szakértő és munkatársai a
Nature című tudományos lapban mutatták be eredményeiket.
A tudósok egy intenzív napkitörést, vagyis flert vizsgáltak,
amely néhány óra alatt fejlődött ki 2014. október 24-én.
A flerek a Nap koronájában alakulnak ki. A napkorona a Nap
atmoszférájának külső, a fotoszféra és kromoszféra feletti
tartománya. Ez a naplégkör legritkább rétege, ezért fénye annyira
halvány, hogy a földfelszínről csak napfogyatkozás alkalmával
észlelhető.
Valamilyen - egyelőre ismeretlen - okból a korona jóval forróbb,
mint a felszín, emiatt nem lehet vizsgálni az itteni mágneses mezőt.
A szakértők ehelyett a fotoszférából - a Nap "felszínéből" - nyert
adatokat használják, hogy rekonstruálják, mi történik 1690 kilométer
távolságban, a koronában.
A NASA SDO (Solar Dynamics Observatorium) műholdjának adatait
használva a kutatók szuperszámítógépeken végeztek szimulációkat.
Eredményeik szerint a mágneses kötélnek nem volt elegendő
energiája, hogy áttörjön a mágneses ketrec minden rétegén. Ez
meghiúsította volna, hogy napkitörés következzen be. A kötél azonban
erőteljesen megcsavarodott, ami mágneses instabilitást
eredményezett, tönkretéve a ketrec egy részét. Ez erőteljes
sugárrobbanást tett lehetővé, ami megrongálta a földi
infrastruktúrát.
A tudósok kifejlesztettek egy modellt, ami képes megjósolni azt
a maximális energiát, amely felszabadulhat a Nap adott régiójából. A
modell szerint a 2014-es kitörés alkalmával óriási plazmarobbanás
következhetett volna be, ha a mágneses ketrec kevésbé ellenálló.
A szakértők munkájának köszönhetően lehetővé válhat, hogy időben
megjósolják a napkitöréseket, melyek geomágneses viharokat
okozhatnak a Földön, fenyegetve az infrastruktúrát.