Mavir: tíz éven belül 5300 megawatt erőművi kapacitást kell létesíteni
Budapest, 2016. december 11., vasárnap (MTI) - A magyar villamosenergia-rendszer teljesítőképességének megtartása érdekében a következő egy évtized alatt legalább mintegy 5300 megawatt erőművi kapacitást kell létesíteni, tizenöt év alatt pedig valamivel több mint 7000 megawattot - vélik a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (Mavir) szakértői a rendszerirányító legutóbbi kapacitáselemzésében.
A Mavir minden évben közzéteszi honlapján elemzését a magyar
Villamosenergia-rendszer közép- és hosszú távú forrásoldali
kapacitásfejlesztéséről, amelyben a meglévő forrásoldali helyzetből
kiindulva a feltételezhető selejtezések és az aktuális építési,
beruházási trendek alapján egy erőműhiányos és egy optimista
változatban fogalmazza meg előrejelzését.
A rendszerirányító nemrégiben közzétett prognózisa szerint 2016
után a magyar gazdaság nettó villamosenergia-fogyasztása évi 1,1
százalék körül bővül, majd a 2020-as évektől 1 százalékra, később
0,9 százalékra mérséklődik a növekedés üteme. Ez alapján
valószínűsíthető, hogy az összes villamosenergia-felhasználás, amely
2016-ban még 44,2 terawattóra, 2026-ra 48,7 terawattórára, 2031-ben
50,8 terawattórára nő.
A Mavir szerint új erőművekre a következő két évtizedben
elsősorban a leállított egységek pótlása miatt van szükség, és csak
másodsorban az áramigény növekedése miatt.
A magyar villamosenergia-rendszerben üzemelő erőművek névleges
bruttó villamos teljesítőképessége 2015. december 31-én 8558
megawatt volt, ebből mintegy 5500 megawatt marad a húszas évek
közepére, 2031-re pedig 5300 megawatt.
Döntően nagyerőművek állnak le - a szénerőművek csaknem teljesen
eltűnhetnek a rendszerből. A jelenleg meglévő 7000 megawattnyi
nagyerőmű-parkból már tíz éven belül is csak mintegy 4800 megawatt
maradhat meg.
A kiserőművek (földgázos kapcsolt, biotermikus, primer
megújulók) a rendszerben kisebb arányt képviselnek, leselejtezésük
kisebb mértékben befolyásolja rendszert, bár hosszabb távon a most
működőknek csak a harmada maradhat meg.
A kieső egységek pótlására részben megoldás lehet a meglévő
erőművek élettartamának meghosszabbítása vagy az import.
A befektetők jelzései alapján elvileg közel 3400 megawatt új
kondenzációs, összetett gáz- és gőz-körfolyamatú (CCGT) egység
épülhetne a következendő tíz év során (optimista forrásoldalú
változat), amit az atomerőműves blokkok követhetnek a húszas évek 2.
felében. A Paksi Atomerőmű nagyblokkos bővítéséig tehát a földgáz
válik a legfontosabb energiahordozóvá. A húszas évek második felében
már számolni kell legalább egy nukleáris egységgel.
Az erőműpark jelentős többlettét tartalékképzési szempontból ki
kellene egészíteni exporttal (szomszédos országok bővítéseinek
függvényében) vagy szivattyús-tározós vízerőművel, de a
rendszerirányító mindkettőnél sok bizonytalanságot lát. A
kiserőmű-létesítések folytatódhatnak, de a fő részarányt képviselő
szélerőművek és a hőellátáshoz kötött biomassza-tüzelésű erőművek
továbbra sem jutnak meghatározó szerephez - állapították meg.
A tanulmányban jelzik: a magyar erőműrendszer beépített
teljesítőképessége már nem elegendő a villamosenergia-igények
biztonságos ellátásához tisztán hazai forrásokból. A hazai
erőmű-összetétel és a termelési költségek miatt a
villamosenergia-ellátásban évek óta nagy szerepet kap az import,
amely 2015-ben a bruttó villamosenergia-fogyasztás 31,28 százalékát
tette ki, és 2016-ban is meghaladta a 28 százalékot.