MNB: az elektronikus fizetési módok intenzívebb használata a GDP mintegy 0,4 százalékát kitevő megtakarítást tenne lehetővé
Budapest, 2016. december 24., szombat (MTI) - A készpénztartás és forgalom társadalmi összköltsége sokszorosa a gyártási kiadásoknak, a jegybank számításai szerint az elektronikus fizetési módok intenzívebb használata évente a GDP mintegy 0,4 százalékát kitevő, 103 milliárd forint társadalmi megtakarítást tenne lehetővé.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) bankjegygyártási ráfordításai az
elmúlt években jelentősen nőttek, miután 2013-2016 között több mint
35 százalékkal, mintegy 150 millió darabbal emelkedett a forgalomban
levő bankjegyek száma. Az MNB éves jelentése alapján 2015-ben 11
milliárd 286 millió forint volt a bankjegyek és érmék gyártási
költsége. Az ezen kívüli ráfordításokat is figyelembe véve -
szállítás, raktározás, utalás - a jegybank utolsó, 2011-es felmérése
szerint a készpénz társadalmi összköltsége 285-388 milliárd
forintot, a GDP 1,09-1,49 százalékát éri el évente.
Az elektronikus fizetési módok terjedésével az egyes fizetési
módok fajlagos költsége is csökkenhet, a betéti kártyás műveletek, a
csoportos beszedési és az elektronikus átutalási műveletek is jóval
olcsóbbak lehetnének, sőt a legolcsóbbak lehetnének.
A társadalmi költség a fizetési láncban jelentkező összes
erőforrásigényt foglalja magában, a fizetési lánc összes
szereplőjének (a jegybanknak, a készpénz-logisztikai cégeknek, a
pénzforgalmi szolgáltatóknak és az ügyfeleknek) ráfordítását azon
díjak nélkül, amelyet a szereplők a fizetési láncon belül egymásnak
fizetnek.
A jegybank bocsátja ki a bankjegyeket és az érméket, és
kiegyenlítő bankként elvégzi a Bankközi Klíring Rendszer (BKR)-tagok
egymással szembeni forinttartozásainak és -követeléseinek
kiegyenlítését, valamint a MasterCard belföldi tagbankjai közötti
kiegyenlítést, továbbá működteti a VIBER-t (az úgynevezett Valós
Idejű Bruttó Elszámolási Rendszert).
Az elektronikus fizetési módok elterjedését a kormány is
támogatja. Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM)
pénzügyekért felelős államtitkára a közelmúltban az MTI-nek
elmondta, a kormány támogatja a bankkártya-elfogadóhelyek bővítését,
mert a készpénzforgalommal járó adminisztráció és logisztika
megszervezése és lebonyolítása jelentős nemzetgazdasági szintű
költségekkel jár. Nemzetközi példák alapján a készpénz iránti
kereslet mérséklésének egyik leggyorsabb és leghatékonyabb módja az
elektronikus fizetési infrastruktúrához való hozzáférés
kiszélesítése - tette hozzá.
Ennek feltétele, hogy a terminálokat üzemeltető pénzügyi
szolgáltatók is csökkentsék a kiskereskedőket sújtó díjterhelést -
jegyezte meg.
A kormányzati támogatás összege 80 ezer forint terminálonként,
amelyet a kártyaolvasók (POS) beszerzésére lehet fordítani -
ismertette. A támogatott POS-terminálokat üzemeltető pénzügyi
szolgáltatók az elektronikus fizetési forgalom maximum 1 százalékát
számolhatják fel díjként, ez jóval alacsonyabb a jelenlegi
jutalékszinteknél - mutatott rá.
A kormány már átcsoportosított 2,4 milliárd forintot a támogatás
fedezetére, a tárca várakozása szerint a programnak köszönhetően
több tízezer új terminál létesülhet olyan, jellemezően kisebb
üzletekben, szolgáltatóknál, ahol eddig nem volt lehetőség
bankkártyával fizetni - ismertette Hornung Ágnes.