Moszkva: Washington beavatkozik a nyugat-balkáni országok belügyeibe
Belgrád/Szarajevó, 2018. április 23., hétfő (MTI) - A nyugat-balkáni országok belügyeibe történő beavatkozással és nyomásgyakorlással vádolta meg az Egyesült Államokat és nyugat-európai szövetségeseit Valentyina Matvijenko, az orosz parlament felsőházának elnöke hétfőn a szarajevói parlamentben tartott beszédében.
A boszniai képviselőknek az orosz felsőház elnöke azt mondta: a
NATO nyugat-balkáni bővítése veszélyezteti a térség biztonságát és
stabilitását, emellett pedig az Egyesült Államok és nyugat-európai
szövetségesei Oroszország ellenes propagandát folytatnak.
"Oroszország soha senkire nem kényszerített rá semmit, és
kategorikusan elutasítja a más országok belügyeibe történő
beavatkozást" - hangsúlyozta Valentyina Matvijenko. Hozzátette,
Moszkva célja, hogy minél szorosabb kapcsolatot alakítson ki a
délkelet-európai országokkal, főként egy olyan időszakban, amikor
"nehéz megőrizni a békét, és amikor éppen a világrend átrendezése
folyik", hiszen "az Egyesült Államok és szövetségesei igyekeznek
irányítani a világ sorsát". Véleménye szerint az említett országok
propagandaháborút folytatnak Oroszország ellen, mert az nem ért
egyet a politikájukkal.
Az orosz politikus megköszönte a boszniai képviselőknek, hogy
Szarajevó nem csatlakozott az Oroszország elleni szankciókhoz.
Szarajevó ezen lépése azonban nem feltétlenül tükrözi az ország
teljes vezetésének véleményét, a szankciókhoz történő csatlakozást
eddig csak azért nem fogadta el a parlament, mert azt a szerb
képviselők minden alkalommal megvétózták.
A nyugat-balkáni országok közül Szerbia áll ki a
leghatározottabban a NATO-csatlakozás ellen, mindazonáltal nem akar
semmilyen tömbhöz csatlakozni, katonailag semlegesnek vallja magát,
és ebben a boszniai szerbek is támogatják. A szerbeket történelmi,
vallási és kulturális hagyományok kötik az oroszokhoz.
Oroszország mélységesen elítéli azt, hogy Montenegró tavaly
csatlakozott a NATO-hoz - mutatott rá Valentyina Matvijenko. Mint
mondta: az ott élők legalább fele nem támogatta a csatlakozást, így
Podgorica döntése nem volt demokratikus, és az európai biztonsági
rend aláásásának újabb példájaként szolgálhat. "Ugyanezt a veszélyes
kísérletet akarják most Macedóniában is megvalósítani" - húzta alá
az orosz felsőház elnöke.
Míg a Nyugat úgy véli, hogy a nyugat-balkáni országok
euroatlanti integrációja biztosíthatja a térség békéjét és
stabilitását, Oroszország szerint a NATO és az EU terjeszkedésének
célja az orosz befolyás visszaszorítása. Ennek jó példája Montenegró
tavalyi NATO-csatlakozása, amit Oroszország ellenzett, és a döntést
követően több orosz cég ki is vonult az országból. Montenegró
csatlakozott az Oroszország elleni szankciókhoz, valamint néhány
orosz diplomatát is kiutasított a közelmúltban a Szkripal-üggyel
összefüggésben. Podgorica szerint a 2016-os parlamenti választások
idején orosz és szerb állampolgárok kíséreltek meg puccsot annak
érdekében, hogy megakadályozzák az ország NATO-csatlakozását.
Moszkva tagadta, hogy bármi köze is lenne az ügyhöz, a montenegrói
hatóságok azonban fenntartották a vádakat.
Bosznia-Hercegovina 2010 óta tárgyal a NATO-val a lehetséges
csatlakozásról, ám a szerb nemzetiségű politikusok mindent
megtesznek annak érdekében, hogy ez ne történhessen meg.