Német kormányalakítás - Angela Merkel és Martin Schulz pártját is megrázkódtatta a koalíciós megállapodás
Berlin, 2018. február 9., péntek (MTI) - Megrázkódtatást okozott a koalíciós megállapodás az Angela Merkel német kancellár vezette Kereszténydemokrata Unióban (CDU) és a Martin Schulz vezette Német Szociáldemokrata Pártban (SPD) a német sajtó pénteki beszámolói szerint. A szerződéssel csak a harmadik partner, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elégedett.
A CDU-ban és az SPD-ben egyaránt az elnököt, Angela Merkelt és
Martin Schulzot bírálják, bár nyilvánosan többnyire csak
közvetetten, és nem az első sorokból, a kritika pedig nem a
koalíciós szerződésben rögzített politikai programra, hanem a
kormány szerkezetére és személyi ügyekre vonatkozik.
A CDU-ban a minisztériumok elosztása okozott felzúdulást. A
pártnak a legfontosabb tárcák közül csak a gazdasági minisztérium
jutott, az SPD viszont három kiemelt jelentőségű tárcát -
pénzügyminisztérium, külügyminisztérium, munkaügyi és szociális
ügyekért felelős minisztérium - szerzett, annak ellenére, hogy a CDU
a testvérpártjával, a CSU-val együtt több mint 10 százalékponttal
jobb eredményt ért el a tavaly szeptemberi szövetségi parlamenti
(Bundestag-) választáson, mint a szociáldemokraták.
Az aránytalanságot mutatja a Handelsblatt című üzleti lap
számítása is, amely szerint az SPD-s vezetésű minisztériumok a 2021
őszéig tartó törvényhozási ciklus egészét tekintve 683,2 milliárd
euró (nagyjából 210 ezer milliárd forint) felett rendelkeznek, a
CDU-s tárcákra pedig alig feleannyi, 358,3 milliárd euró jut.
Nyilvánosan egyelőre a CDU kevésbé magas rangú és fiatalabb
politikusai bírálták a tárcák elosztását. Aki kiengedi a kezéből a
pénzügyek, a külügy, a munkaügy és a szociális ügyek ellenőrzését,
az döntő fontosságú területeken adja fel a folyamatok alakításának
igényét - mondta Carsten Linnemann, a német gazdaság gerincét adó
közepes méretű vállalatok érdekeinek képviseletére szerveződött
tagozat (CDU - MIT) 40 éves vezetője.
Szerinte a koalíciós szerződés a "vég kezdete" lehet, a CDU
néppárti jellegének elveszítéséhez vezethet. Ebben a helyzetben a
CDU és CSU közös Bundestag-frakciójának "öntudatosan és a
kormányzástól függetlenül" kell fellépnie.
A legélesebb nyilvános bírálatot a CDU egy befolyásos, de a napi
politikából csaknem tíz éve visszavonult politikusa, Friedrich Merz
fogalmazta meg. A CDU/CSU-frakció egykori vezetője a Bild című
lapnak azt mondta, hogy az "önfeladással" lenne egyenlő, ha a CDU
beletörődne a tárcák elosztásával járó "megaláztatásba".
A Bild összeállítása alapján név nélkül sokan még keményebb
szavakkal bírálják a pártvezetést, egy államtitkár szerint például a
koalíciós megállapodás azt jelenti, hogy "a szocik magukkal rántanak
minket a szakadékba". A lap helyzetértékelése szerint a CDU a
legmélyebb válságba zuhant, amióta Angela Merkel 2000-ben átvette a
párt irányítását.
Az SPD-ben elismeréssel adóznak Martin Schulznak, amiért
erőteljesen szociáldemokrata jellegű koalíciós szerződést harcolt
ki, és megszerzett három kulcstárcát a pártnak. A politikus így egy
komoly sikerrel búcsúzik a pártelnökségtől. Az viszont széles körben
visszatetszést keltett, hogy bejelentette, átveszi a
külügyminisztériumot az SPD előző elnökétől, Sigmar Gabrieltől, aki
csekély támogatottságú pártelnökből az ország egyik legkedveltebb
közéleti személyiségévé, és a legnépszerűbb szociáldemokrata
politikussá küzdötte fel magát, amióta tavaly tavasszal a német
diplomácia vezetője lett.
A bírálatok szerint Martin Schulz a pártszavazás sikerét
fenyegeti azzal, hogy a koalíciós szerződés tartalmáról személyi
ügyekre tereli a figyelmet, és kiszorítja a kormányból Sigmar
Gabrielt. Az ellenállás végül megtörte Martin Schulzot, aki pénteken
bejelentette, hogy mégsem tart igényt a külügyminiszteri tisztségre.
Közleményében kiemelte, hogy pártja érdekeit személyes ambíciói fölé
helyezi, és reméli, hogy döntésével le lehet zárni a vitákat.
Az SPD akkor léphet kormányra a CDU/CSU pártszövetséggel, ha a
tagság többsége elfogadja a koalíciós szerződést a február 20-án
kezdődő pártszavazáson. Az újabb nagykoalíció ellenzőit nem győzte
meg Martin Schulz teljes visszavonulása. A szerződés elfogadása
ellen országos kampánnyal küzdő SPD-s ifjúsági szervezet (Jusos)
vezetője, Kevin Kühnert azt mondta, hogy a nagykoalíció
megakadályozása fontosabb, mint Martin Schulz pályafutásának
alalkulása.
A tervezett koalíció harmadik tagja, a CSU elégedett a közös
kormányzásról szóló megállapodással. A párt megszerezte a
belügyminisztériumot, a nemzetközi fejlesztési együttműködésért
felelős tárcát és a közlekedési és digitális infrastruktúráért
felelős tárcát kapja meg. Az új kormányzati szerkezetben bővül a
belügyminisztérium feladatköre, hozzá tartozik majd az építésügy,
illetve az úgynevezett szülőföldügy, amely elsősorban vidéki
települések fejlesztését jelenti.
A CSU pártlapja, a Bayernkurier szerint így a CSU fennhatósága
alá kerül számos terület, amely meghatározó a németek jövőjében: a
közbiztonság és a terrorizmus elleni védekezés, a migráció, az
integráció, a szülőfölddel kapcsolatos ügyek, a lakásépítés, a
közlekedési infrastruktúra fejlesztése, a digitalizáció, valamint -
a nemzetközi fejlesztési együttműködést irányító tárca révén - a
menekülésre késztető okok felszámolásáért folytatott küzdelem.
A Bayerischer Rundfunk (BR) közszolgálati médiatársaság szerint
a CSU-nak továbbra is az abszolút többség megőrzése a legfontosabb a
szeptemberi tartományi törvényhozási (Landtag-) választáson, és
Horst Seehofer úgy érzi, megteremtette ehhez az alapokat. Abban
bízik, hogy pártja a három tárca révén visszahódíthatja a
CDU/CSU-tól jobbra álló, Alternatíva Németországnak (AfD) nevű
ellenzéki párthoz sodródott szavazókat.