NGM: a magyar-brit gazdasági kapcsolatok megőrzése és erősítése a cél

    A tárcavezető kiemelte: fontos az is, hogy a Nagy-Britanniában élő magyarok jogai ne sérüljenek a brit európai uniós tagság megszűnésével, illetve az áruk és szolgáltatások szabad áramlása, vagy egy közös piachoz közeli állapot továbbra is fennmaradjon.

    Varga Mihály hozzátette: Magyarország alapvető célja, hogy minél szorosabb kapcsolat maradjon az Egyesült Királyság és az Európai Unió (EU) között a Brexit után.

    A kilépési tárgyalások során a stratégiai, politikai iránymutatásokat az Európai Tanácsnak kell megalkotnia, ugyanakkor a nemzetgazdasági miniszter számít az Európai Bizottság szakértelmére és közreműködésére, a tagállamok és az EU érdekeinek egységes képviseletére - olvasható az NGM közleményében.

    A Brexit magyar gazdaságra gyakorolt gazdasági hatásait ismertetve Varga Mihály hangsúlyozta: a külkereskedelem várható nehézségei mellett lehetőségeket is jelent a szigetország kilépése az EU-ból.

    A tárcavezető úgy fogalmazott: az Egyesült Királyság helyett az Európai Uniót választó cégek, befektetők figyelmét szeretné felhívni Magyarországra, ugyanis potenciális lehetőséget jelenthet a globális cégközpontok és a szolgáltató központok - eredetileg az Egyesült Királyságba tervezett - működő-tőke befektetéseinek Magyarországra terelése.

    A közlemény szerint a tárgyaláson szó volt a londoni székhellyel működő Európai Gyógyszerügynökség és az Európai Bankhatóság új székhelyéről is. Varga Mihály felidézte: a 2004 óta csatlakozott tagállamok közül Magyarország elsőként hozott formális döntést arról, hogy befogadná az uniós intézményeket. Az Európai Tanács korábbi döntései értelmében az új uniós hivatalok és ügynökségek elhelyezése során előnyben kell részesíteni a 2004 után csatlakozott tagállamokat, valamint azokat, ahol ilyen szervek még nem kaptak helyet - fogalmazott a miniszter.