Budapest, 2020. július 17., péntek (MTI) - A fogyatékosságügyi szervezetek állami támogatása a még a szocialista kormány által elfogadott 2010-es költségvetés óta több mint a duplájára nőtt - hangsúlyozta Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott pénteken Budapesten.
A fideszes politikus sajtótájékoztatón közölte: míg 2010-ben 522
millió forint volt, 2021-ben már 1,2 milliárd forint lesz a
fogyatékosságügyi érdekképviseletek támogatása.
"Ráadásul egy folyamatos, évről-évre növekvő, 10 százalékos
növekményt biztosító emelés szerepel az elmúlt időszak
költségvetéseiben" - hangoztatta, köszönetet mondva a
fogyatékosságügyi szervezeteknek és szakembereknek a
nélkülözhetetlen és felelősségteljes munkáért. Magyarországon több
mint 600 ezer ember él valamilyen fogyatékossággal, akikre a kormány
szövetségesként, partnerként tekint, ezért is emeli évről évre az
fogyatékosságügyi szervezetek támogatását - emelte ki.
Nyitrai Zsolt fontos törekvésnek nevezte, hogy minél több
megváltozott munkaképességű ember tudjon elhelyezkedni a
munkaerőpiacon. "Ezen a területen is jelentős előrehaladás látszik;
vannak közös sikereink" - fogalmazott, majd beszámolt róla, hogy
2010 óta 18-ról 42 százalékra nőtt a foglalkoztatásuk. Míg 2010-ben
60 ezren, jelenleg több mint 150 ezren dolgoznak, "minőségi
színvonalú munkát végezve" - mondta.
Kiemelte azt is, hogy a magyar kormány párbeszédre alapozza a
közéleti munkáját, a fontos döntések előtt megkérdezi a polgárok
véleményét. "Erről szól a nemzeti konzultáció" - hangsúlyozta, majd
fontosnak nevezte, hogy annak azok is részesei legyenek, akiknek
nehézséget okoz a kérdőív kitöltése. Példaként említette, hogy a
Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége kérte a nemzeti
konzultáció akadálymentesítését, ami azóta meg is történt.
Tapolczai Gergely (Fidesz) országgyűlési képviselő, a Magyar
Hallássérültek Sportszövetségének elnöke a 2009-ben elfogadott
jelnyelvi törvény mostani módosításait jelelve ismertetve
kuriózumnak nevezte, hogy 2021 júliusától már magyar jelnyelvből is
lehet államilag elismert nyelvvizsgát tenni. Hozzátette: a jövőben
csak azok oktathatnak jelnyelvet, akik bekerülnek a jelnyelvi
oktatók névjegyzékébe. Egy másik rendelkezés - folytatta -
"világossá teszi" az egészségügyi területen végzett tolmácsolás
finanszírozását. Ezek a módosítások egyedülállóak "Európában és
talán a világban" is - mondta, majd megköszönte, hogy a parlamenti
pártok egyhangúlag támogatták a törvénymódosítást.
Kósa Ádám fideszes európai parlamenti képviselő, a Siketek és
Nagyothallók Országos Szövetségének (Sinosz) elnöke szintén jelelve
közölte, hogy a megemelt állami támogatásnak köszönhetően az
érdekvédelmi szervezetek bővíteni tudják szolgáltatásiakat és javul
az érdekvédelem minősége is.
Megköszönte a kormánynak, hogy a koronavírus-járvány miatt
elrendelt veszélyhelyzet idején jelnyelvi tolmácsolást és
feliratozást biztosított a sajtótájékoztatókhoz, így a siketek és
nagyothallók akadálymentesen tudtak hozzáférni az információkhoz.
Álláspontja szerint időszerű volt a jelnyelvi törvény
módosítása, majd felhívta a figyelmet arra, hogy a siket jelnyelv
egy élő, saját nyelvtannal rendelkező vizuális nyelv, amelyet
fejleszteni kell. Emlékeztetett, Magyarország alaptörvénye azt a
magyar kultúra részeként ismeri el, amit a világon csak hét ország
tett meg.
A jelnyelvi nyelvvizsgáról Kósa Ádám kiemelte: ezzel a jelnyelv
és a beszélt nyelvek jogilag teljes mértékben egy szinten állnak. A
jelnyelv népszerűségéről megjegyezte, hogy évente 1000-1200-an
tanulják.