Öböl menti viszály - Szakértő: egyelőre nem látni, hogyan oldható meg a helyzet
Budapest, 2017. június 25., vasárnap (MTI) - N. Rózsa Erzsébet Közel-Kelet-szakértő szerint egyelőre nem látni, milyen lesz a kihátrálás a katari feszültségből, és az is kérdés, hogy a térség olajmonarchiáit tömörítő együttműködési tanács túléli-e a válságot, s ha igen, milyen engedményekkel.
Pénteken ultimátumot intéztek Katarhoz azok az arab országok,
amelyek megszakították vele a kapcsolataikat: azt követelik Dohától
a többi közt, hogy mérsékelje diplomáciai kapcsolatait Iránnal,
zárja be az al-Dzsazíra televíziót, és haladéktalanul szüntesse meg
a török katonai jelenlétet az országban, vessen véget továbbá a
terrorista csoportok támogatásának. Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab
Emírségek, Egyiptom, Katar és Bahrein 13 követelésből álló listát
állított össze, amelyet az Öböl menti válságban közvetítő Kuvait
továbbított Katarnak.
N. Rózsa Erzsébet, a Magyar Tudományos Akadémia világgazdasági
intézetének tudományos főmunkatársa vasárnap az M1 aktuális csatorna
műsorában felidézte: 2014-ben hasonló pontokkal már "lejátszották
ezt". Akkor viszont csak a feszültségig, a nagykövetek
visszahívásáig jutottak, török katonai jelenlét nem volt Katarban.
Katarnak ez "óriási feszültség", mindenki közvetíteni akar - mondta
a szakértő, aki szerint a helyzet rendezésében sok múlik a
közvetítőkön.
Ugyanakkor kitért arra is: sokan arra figyelmeztetnek, hogy a
katari feszültség egy "nagyobb képbe illeszkedik bele", amelynek
része lehet egy Iránnal szembeni fellépés is. Több amerikai
politikus kifejezte aggodalmát, hogy országukat egy újabb
közel-keleti háborúba ránthatják bele. N. Rózsa Erzsébet ugyanakkor
jelezte: az Egyesült Államoknak komoly érdekei vannak Katarban is.