OGY - Elfogadták a kormány adócsökkentő csomagját
Budapest, 2016. december 12., hétfő (MTI) - Elfogadta a parlament hétfőn a bérmegállapodást megalapozó, a versenyképesség növelését célzó adócsökkentési csomagot, amely alapján egységesen 9 százalék lesz jövőre a társasági adó mértéke, és csökkennek a munkáltatói járulékok is.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter - házszabálytól
eltéréssel tárgyalt - előterjesztését 146 igen szavazattal, 7 nem
ellenében, 27 tartózkodás mellett hagyta jóvá az Országgyűlés.
A törvény alapján a jelenlegi 10, illetve 19 százalékról
egységesen 9 százalék lesz jövőre a társasági adó mértéke. Ugyanígy
a vállalkozói szja is egységesen 9 százalék lesz.
A szociális hozzájárulási adó - és ezzel egyidejűleg az
egészségügyi hozzájárulás mértékét - 2017-re - a jelenlegi 27-ről -
22 százalékban, 2018-ra pedig 20 százalékban állapítja meg a
jogszabály, mint azt a novemberben aláírt, hat évre szóló
bérmegállapodásban rögzítette a kormány, valamint a munkaadói és a
munkavállalói oldal. Ez azt is tartalmazza: ha 2017 első 9
hónapjában a bruttó bérnövekedés meghaladja a 11 százalékot, akkor a
kormány kezdeményezni fogja, hogy 2018. január 1-jével további 0,5
százalékponttal csökkenjenek a munkáltatói járulékok.
Jövőre két százalékponttal, 16-ról 14 százalékra csökken a kiva,
a kisvállalati adó mértéke, ami 2018-ban további 1 százalékponttal,
13 százalékra mérséklődik majd.
Az adócsomag a bérmegállapodás érvényesítésén kívül több más
ponton is változtat az adószabályokon.
Rögzítették például, hogy bármely ingatlan, illetve ingatlanhoz
kapcsolódó vagyoni értékű jog értékesítéséből származó jövedelem a
szerzést követő ötödik évtől kezdve adómentessé válik. Korábban ez
15 év volt. Az adóalapba számító összeg évente csökken.
Változik az építményadó is: 2018. január 1-jétől adóköteles lesz
az önkormányzat illetékességi területén lévő ingatlanon elhelyezett,
a településkép-védelmi törvény szerinti reklámhordozó - például
óriásplakát -, és annak tulajdonosa fizeti meg az adót. A kivetés
joga az önkormányzaté, és ha kiszab ilyen adót, akkor a mértékről is
a település dönt, amelynek összege legfeljebb 12 ezer forint lehet
négyzetméterenként.
A mostani módosítással 2017. január 1-jétől bővül azon
megváltozott munkaképességűek köre, akik után igényelheti a
munkáltató a kedvezményt.
Kimondták továbbá, hogy az úgynevezett korai fázisú
vállalkozások adóalap-kedvezményének mértéke nem haladhatja meg az
ilyen vállalkozásban szerzett részesedés bekerülési értékének
háromszorosát a részesedés szerzésének adóévében és az azt követő
három adóévben, egyenlő részletekben.
Kulturális célok támogatása esetén az adózó az adókedvezményt
utoljára a támogatást követő nyolcadik évben lezáruló adóév adójából
veheti igénybe 2017. január 1-jétől. Az adózó kiegészítő
támogatásként az alaptámogatás 9 százalékos adókulccsal számított
értéke legalább 75 százalékát köteles megfizetni, egyben megszűnik a
pótlólagos kiegészítő támogatás.
A fejlesztési adókedvezményeknél arról rendelkeztek, hogy a
2017. január 1-jétől benyújtott kérelmeknél, bejelentéseknél a
kedvezmény a beruházás üzembe helyezése utáni - vagy az adózó
döntése szerint a beruházás üzembe helyezésének adóévében - és az
azt követő tizenkét adóévben, legfeljebb pedig a bejelentés, illetve
a kérelem benyújtását követő tizenhatodik adóévben vehető igénybe.
Sporttámogatás esetében az adókedvezmény utoljára a támogatást
követő nyolcadik év adójából vehető igénybe, és a sportnál is
megszűnik a pótlólagos kiegészítő sportfejlesztési támogatás.
A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes
korlátairól szóló törvényt is módosították, rögzítve, hogy a
reklámközzétevők - vagy a nevükben eljáró
hirdetésifelület-értékesítők - árengedmény kivételével vagyoni
előnyt vagy más juttatást nem adhat a reklámközvetítőknek. Eddig
csak a fordított esetet tiltotta a jogszabály. Emellett megemelték a
kiszabható bírság mértékét, valamint tájékoztatási kötelezettséget
írtak elő az állami adóhatóságnak, hogy ha tiltott kedvezmény
nyújtására vonatkozó információ a tudomására jut, köteles jelzéssel
élni a bírság kiszabására jogosult hatóság felé.
Kiegészítették a sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének
rendezéséről szóló törvényt azzal, hogy a sportigazgatási szerv a
sportcélú ingatlan elidegenítéséhez vagy megterheléséhez szükséges
hozzájárulást a kérelem benyújtásától számított 15 napon belül
köteles kiadni, ha az elidegenítési, illetve a terhelési tilalomból
hátralevő idő nem haladja meg az 5 évet, és az ingatlant az
elidegenítéssel az állam szerzi meg, illetve a megterheléssel az
állam szerez jogosultságot az ingatlanon.
A törvény arról is rendelkezik, hogy adatkezelési felhatalmazást
kapnak a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek a nyugellátásokkal
kapcsolatos kormányzati tájékoztatás és kapcsolattartás céljából.