OGY - Krónika 4. rész (azonnali kérdések)

    LMP: a kormány mélyíti a szakadékot a szegények és a gazdagok között

    Schmuck Erzsébet (LMP) arról beszélt, hogy a kormány nem csökkenti, hanem növeli a szakadékot a gazdagok és a szegények, a multik, valamint a kis- és középvállalkozások (kkv) között. Ennek a kezdete az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetése volt, most pedig ez megismétlődik a társasági adó csökkentésével - mondta a frakcióvezető, aki a minimálbér 15 százalékos emeléséről és a munkáltatói járulék 5 százalékos csökkentéséről úgy nyilatkozott: a bérköltséget a kkv-k nem tudják majd kigazdálkodni, tömegesen fognak csődbe jutni.

    Orbán Viktor miniszterelnök úgy válaszolt: "mi mást kellene tennünk az alacsony jövedelműek érdekében, ha nem emelni a minimálbért?" Megdöbbentőnek nevezte, hogy az LMP szerint rossz a minimálbér-emelés. Hozzátette, a minimálbér emelése némi késéssel az általános bérszínvonalat is "felfelé tolja".

    Fidesz: mi az Ab-döntés jelentősége Kishantos ügyében?

    Horváth István (Fidesz) a kishantosi gazdaság ügyében szólalt fel, úgy összegezve a történteket, hogy az ökogazdaság kölcsönkapott földön gazdálkodott, amiért "elfelejtett fizetni", majd "csodálkozott", hogy más nyerte meg a földbérleti pályázatot, aki fizet is érte. Az Alkotmánybíróság (Ab) döntése azonban egyértelművé teszi a helyzetet - jelentette ki, majd annak jelentőségéről érdeklődött.

    Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter úgy reagált: a szaktárca álláspontja győzött az Ab előtt is, a testület ugyanis megállapította, hogy a földterületek hasznosítása az alaptörvény előírásaival összhangban történt. "Utolsó ütőkártyáját is kijátszotta a kishantosi csapat, a kishantosi pártközpont, amely nem pusztán egy biogazdaság volt, hanem egyúttal egy éledező párt központja is" - fogalmazott a miniszter, aki szerint az ellenzék "kirívóan gazdaellenes", így a magyar gazdák csak a Fidesz-KDNP-re számíthatnak.

    MSZP: miért akarják a BME egyik karát kiszakítani?

    Hiller István (MSZP) azt mondta, a Műegyetem szenátusa határozatban tiltakozik az ellen, hogy "kiszakítsák" a gazdasági és társadalomtudományi kart az egyetemből és az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez (ELTE) "tegyék". Azt firtatta, miért van arra szükség, hogy az államtitkárság az egyetem döntésével ellentétben mégis kiszakítsa a kart. Hozzátette: az ELTE szenátusa a nap folyamán ülésezik.

    Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára közölte, a minisztériumnak és a kormánynak is a hallgatók érdekei az elsődlegesek, ezért az egyetemek döntését tartják elsődlegesnek. Mint mondta, egy hónapok óta húzódó ügyről van szó, és először arra tettek kísérletet, hogy a problémák házon belül legyenek megoldhatók. Ennek a folyamatnak az lett az eredménye, hogy a kari tanács úgy döntött, legyen átalakítás - hangsúlyozta, hozzátéve, a kezdeményezés nem kormányzati részről jön. A két egyetem szenátusának kell dönteni - magyarázta.

    Jobbik: jelent-e nemzetbiztonsági kockázatot Ghaith Pharaon Magyarországon?

    Gyöngyösi Márton (Jobbik) azt kérdezte, jelent-e nemzetbiztonsági kockázatot Ghaith Pharaon szaúdi milliárdos üzleti tevékenysége Magyarországon. Emlékeztetett arra, hogy a férfit az FBI és az Interpol is körözi a többi között terrorizmus finanszírozásának gyanújával. Hozzátette: Pharaon Magyarországon is számos befektetéssel rendelkezik, az elmúlt években a saját magáról elnevezett cégeken keresztül strómanok közreműködésével szert tett számtalan műemléképületre, illetve beköltözött a miniszterelnök tőszomszédságába a Cinege utcába. Szerinte mindez kiderül a nyilvános adatokból, illetve Pintér Sándor belügyminiszter a Cinege utcai ingatlant is Pharaon tulajdonkörébe sorolta - jegyezte meg.

    Közölte, jó lenne, ha nemcsak szegény migránsok ellen, hanem a terrorizmust finanszírozó milliárdosok ellen is hatékonyan lépnének fel.

    Orbán Viktor elmondta, a "szóban forgó úr" nem tartózkodik Magyarországon és azt is biztosan mondhatja, hogy a magánlakásának szomszédságában lévő ingatlanba senki nem költözött be, ott nem lakik senki, évek óta üresen áll. "Akik meg a szomszédomban laknak, nem hasonlítanak semmilyen arab milliárdosra" - fogalmazott.

    Közölte, a kormány megvizsgálta a szóban forgó személy magyarországi tevékenységét, és arra a következtetésre jutott, hogy a magyar törvényeknek megfelel és nemzetbiztonsági kockázatot nem rejt.

    Persze, ha azt kérdezi, hogy az amerikaiakra, akik a képviselőt információval ellátják, jelent-e kockázatot, azon érdemes elgondolkozni - jegyezte meg. Azt is firtatta, hogyan lehetséges az, hogy valakit több évtizede köröz az amerikai titkosszolgálat, mégsem sikerül "nyakon csípni". A miniszterelnök azt mondta, az Egyesült Államokban külpolitikai irányváltás van készülőben, ezért arra kérte a képviselőt, "nézzen új gazda után".

    KDNP: milyen mértékben emelkedik jövőre a kulturális ágazatban dolgozók bére?

    Hoffmann Rózsa (KDNP) azt kérdezte, milyen mértékben emelkedik jövőre a kulturális ágazatban dolgozók bére? Egyszeri korrekció lesz vagy lesznek más intézkedések? - kérdezte.

    Rétvári Bence elmondta, jövőre a kulturális területen (közgyűjteményi, köznevelési, művészeti intézményeknél) dolgozók bére január elsejétől az átlagosan 15 százalékkal emelkedik. Kifejtette: középfokú végzettségűeknek mintegy 14 400 forint, egy felsőfokú végzettségűnek 29 900 forint lesz az átlagos emelés, a legnagyobb béremelés elérheti az 55 ezer forintot. Erre 5,4 milliárd forintot szán a kormány - közölte.